A nyíregyházi

Intézményünk engedélyezett pedagógus álláshelye 71. Kollégáink közül a kollégiumi igazgatóhelyettes és telephelyvezető irányításával 12-en a kollégiumban látnak el nevelői feladatokat. Szakos ellátottságunk teljes körű, két főállású, egy óraadó kollégánk PhD doktori fokozatot mondhat magáénak. Rendkívül intenzív a továbbtanulási, továbbképzési igény, amit továbberősített a Hátrányos helyzetű tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjában való részvételünk. Kollégáink több, mint harmada végezte el a BME közoktatási vezetői szakvizsgát adó posztgraduális képzését.

Gazdasági, adminisztratív, technikai területen 40 álláshellyel rendelkezünk, közvetlen irányításuk a gazdasági vezető hatáskörébe tartozik. Tevékenységük ellátása átfogja a teljes intézmény együttes feladatrendszerét.

A gimnázium épülete 1962-ben készült el, bővítésére, rekonstrukciójára az 1992/93-as tanévben került sor. Itt rendelkezünk 28 tanteremmel, ebből 2 számítástechnika terem, 1 „nagy" és 1 kis (200 m²) tornateremmel, 1 kis (56 m²) könyvtárhelyiséggel, 7 szertárhelyiséggel, 1 szülői fogadószobával. Ez utóbbi helyiségek közül is van, ahol kisebb csoportos tehetségfejlesztő foglalkozásokat tartunk. Befejeztük 10 év alatt az épület lambériázását, a tanulói padok és a számítástechnika termekben a székek cseréjét. Valamennyi kollégiumi szobában és tanteremben internethozzáférés, valamint több rögzített interaktív tábla segíti az oktatást.

A Széchenyi úti kollégiumunk a volt SZÁÉV munkásszálló rekonstrukciója révén (melyre a 1994/95-ös tanévben került sor) ma korszerű, apartmanszerű elhelyezést biztosít. Elhelyezési gondokkal küzdöttünk, hiszen a 2006/07-es tanévben 103 diákunkat más kollégiumok tudták befogadni. (A diákok az Arany János Tehetséggondozó Programban való részvétele kötelező kollégiumi felvételt ír elő, felkészített pedagógusok jelenléte mellett.) 2008 nyarán került átadásra egy 150 fős új kollégium a volt Vay Ádám laktanya területén az Európai Uniós ROP 2.2.2 pályázatának köszönhetően. Így összesen 322 diák kollégiumi elhelyezését tudjuk biztosítani.

1. Az intézmény bemutatása

Küldetésnyilatkozat

„Véleményem szerint az országnak, a hazának egyik legfontosabb kérdése az, hogy ki neveli és hogy neveli eljövendő generációit."

Füst Milán

A nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnázium 91. tanévét kezdte meg 2008 szeptemberében. Két elődintézménnyel is büszkélkedhetünk: az alapító evangélikus püspökről elnevezett Geduly Henrik és a XVII. századi költőnő nevét viselő Petrőczy Kata Szidónia leánygimnáziummal. A két egyházi kezelésben lévő iskola – az országos államosítás időszakában – 1949-ben egyesült Zrínyi Ilona neve alatt. Jelenleg 22 tanuló csoportunkban 744 gyermeket nevelünk.

Az évtizedek során iskolánk humán jellegű leánygimnáziumból általánosan képző, a felsőoktatásra előkészítő, koedukált intézménnyé vált. Az itt folyó oktató-nevelő munka célirányosságát mutatja, hogy érettségizett növendékeinknek átlagosan több, mint 90%-a kezdheti meg szeptemberben egyetemi vagy főiskolai tanulmányait. Ez az eredményesség a megnyugtató visszajelzés arra, hogy a szép tanulmányi és érettségi átlagok nem megalapozatlanok.

A felsőoktatásban való részvételre az előkészítés, a tehetséggondozás emelt szintű képzési rendszerben működik, lehetőségeinkhez képest minden tárgyból igyekszünk az igényeket kielégíteni. A tanulók motiváltságát bizonyítja a különböző tanulmányi versenyeken való nagyszámú részvétel is. Az eredményességet jelzi, hogy növendékeink eljutnak az országos döntőkig, minden évben büszkélkedhetünk előkelő helyezésekkel.

Gimnáziumunkban az elkövetkező évezred értelmiségi létére szeretnénk felkészíteni diákjainkat, így az általános képzési célokat maximálisan tiszteletben tartva kiemelten kezeljük a nyelvoktatást. A tanulók hozott és itt megszerzett tudásszintjének megfelelően szervezünk első nyelvként nagyobb óraszámban kezdő, haladó és nyelvi előkészítő csoportokat angol, német és francia és spanyol nyelvből; második nyelvként igény szerint indítunk a fentieken kívül csoportokat még orosz, finn, spanyol nyelvből.

A hatékonyság érdekében több tantárból (magyar, matematika, nyelvek, számítástechnika) csoportbontásos rendszerben dolgozunk, a csoportok átlaglétszáma 18 fő.

Alapítóként csatlakoztunk az Oktatási Minisztérium Arany János Tehetséggondozó Programhoz, elsőként a 2001/2002-es tanévben iskoláztunk be diákokat az ún. „gazdagító” évfolyamra. Már a rendszer teljesen kiépült, az országban itt a legnagyobb az érdeklődés e képzési forma iránt.

A Kt. 28.§-nak 4. bekezdése, valamint a Kt. 29.§ 2. bekezdése alapján a 2004/2005-ös tanévtől – a fenntartó hozzájárulását bírva – indítottuk el a nyelvi előkészítő osztályt fele részben angol, fele részben német nyelvből. Tantervei belső fejlesztésű, helyi, egyedi tantervek. Felmenő rendszerben bővült a kínálat: 2008 szeptemberétől már 3 ilyen osztályt indítottunk el: angol/francia/német/spanyol és középhaladó angol csoportokkal.

A diákjaink sokirányú tehetségét bizonyítja, hogy a tanulmányi eredményesség mellett a kulturális és sportélet területén is gyarapítják iskolánk hírnevét. Kiemelkedően fontosak az önszerveződő módon létrejövő csoportok tevékenységei.

A képzőművészet iránt érdeklődők a rajzszakkörben fejleszthetik képességeiket. Aulánkban rendszeressé váltak a kortárs képzőművészetet reprezentáló kiállítások, sőt bemutatkozhatnak a zrínyisek mellett más iskolák alkotói is (Művészeti Szakközépiskola).

Félállású ifjúságvédelmi tanárunk gondozásában (egy évtizede) kortárssegítő hálózat tevékenykedik, melynek tagjai a drogprevenció mellett a helyes életvitel kialakítására helyezik a hangsúlyt.

A lelki egészség fenntartása (vagy visszaszerzése) érdekében mentálhigiénés szakember és iskolapszichológus is dolgozik intézményünkben.

Sportéletünk meghatározó tényezője a fiú kézilabdacsapat, mely országos döntők állandó résztvevője. A válogatottban is több növendékünk játszik. A leányok a röplabda, kosárlabda és a torna szakosztályban fejleszthetik képességeiket. Az edzéseket segíti a két korszerű burkolattal ellátott tornaterem, valamint a 2003/2004-es tanévben elkészült rekortán futópálya, illetve a Tiszavasvári úti kollégium tornacsarnoka.

Az egyedi, speciális gondozást igénylő tanulóink helyben vehetik igénybe a városi szinten szerveződő gyógytestnevelési foglalkozásokat.

A Júlia fürdő közelségét kihasználva a testnevelési órák egy részét úszással töltjük.

Vannak tradicionális rendezvényeink: elsőseinket a verébavatón fogadjuk sorainkba, végzőseinktől a szalagavatón és a ballagáson köszönünk el. Kétévente a "Zrínyis Napok" rendezvénysorozatára várjuk a jelenlegi és a volt zrínyiseket. Erre az alkalomra időzítjük évkönyveink megjelentetését.

Immár két évtizede rendezünk diákönkormányzati táborokat, melyeket az utóbbi években az ún. "verébtáborok" váltottak fel. Másfél évtizede jött létre a felelős diákönkormányzati rendszer, mely a diákok kezdeményezésére, alulról építkezve vált érdekképviseleti szervvé.

A diákönkormányzatot és a szülői munkaközösséget bevonjuk az intézmény egészét érintő döntésekbe.

Gimnáziumunk nemzetközi kapcsolatrendszerének kialakításában is az a cél érvényesül, hogy gyermekeink a négy év során legalább egyszer eljussanak az adott nyelvterületre. Ennek érdekében 1993 szeptemberében hivatalosan is megerősített testvériskola-kapcsolatot létesítettünk az iserlohni gimnáziummal. Emellett Németországban még Schlof3-Holte Stuckenbrocki Realschule óráit látogathatják egy héten keresztül tanulóink. Folyamatos a partnergimnáziumi kapcsolatunk Finnországgal, Kajaaniban a Kajaanin Lyceon Lukioval. Az angol, francia és spanyol nyelvet évente 18-20 fő gyakorolhatja anyanyelvi környezetben iskolarendszerű képzésben.

Iskolánk 1999 óta tagja a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közoktatási Közalapítvány bázisiskolai hálózatának. Azóta minden évben sikerrel veszünk részt a kiírt pályázatokon. Az elvégzett munkáról időben, a törvényi előírásoknak megfelelően készítünk beszámolót. Bázisiskolai füzeteket jelentetünk meg több tantárgyból, bemutató tanításokat, továbbképzéseket, szakmai fórumokat rendezünk. Programjainkat egyeztetjük a Megyei Pedagógiai, Közművelődési Intézet és Továbbképző Központtal is.

2006 februártól indult a „HEFOP/2005/3.1.3 Felkészítés a kompetencia-alapú oktatásra” című projekt intézményünkben. Ennek haszna – a nagyértékű tárgyi beruházások mellett –, hogy 7 kollegánk vett részt továbbképzéseken, melyeken a digitális eszközök használatát és a kooperatív tanítási technikákat sajátították el.

A szakmai színvonal prioritása mellett a következő években is szeretnénk megőrizni, továbbfejleszteni hagyományainkat, hiszen ezek ápolása tehet egy intézményt alma materré, mely nemcsak elbocsát, hanem sugárzásával meg is tart.

2. Fenntartói minőségpolitika

1. Középiskolák

Fenntartói elvárások

Sikerkritériumok/elvárt eredmények

Intézményi feladatok

1. Az intézmények jogszerűen, költségorientáltan,

hatékonyan, eredményesen működjenek,

erősödjön a tervezés szerepe.

Törvény szerinti osztálylétszámok, a helyi

előírásoknak megfelelően optimális a férőhely

kihasználtsága és az egy pedagógusra jutó tanulók

számának aránya.

Az éves tervezésben megjelennek a hatékonyság,

gazdaságosság mutatói.

Demográfiai statisztikai adatok elemzése, a tényadatok

és várható alakulásuk alapján az osztály-,

csoportszámok és létszámok optimalizálása, a

férőhely-kihasználtság, valamint az egy pedagógusra

jutó tanulók számarányának javítása. A beiskolázás tudatos

tervezése.

A gazdálkodásban a takarékosság, a hatékonyság

megteremtése.

2. A közoktatási rendszer rugalmasan

alkalmazkodjon a felmerülő változásokhoz,

erősödjön az iskolakultúra közvetítő szerepe,

megtartva a sokszínűséget.

Változó elvárások nyomán az intézményi stratégia,

éves munkatervek, pedagógiai programok, IMIP

módosítása. Az iskolák nyitottak a helyi közösségek

felé.

Az élethosszig tartó tanulásra való felkészítés.

Készségek, képességek magas színtű fejlesztése,

tovább fejlesztése.

Nyílt rendezvények szervezése.

3. Az intézményekben stabil, innovatív nevelő-

oktató tantestületek működjenek.

Önfejlesztő, alacsony fluktuációjú nevelőtestület.

Fejlesztési terv készítése és végrehajtása:

- pedagógusok kompetenciáinak fejlesztésére

- szervezetfejlesztésre

4. Minden rászoruló tanulónak nyújtson segítséget

a problémái kezeléséhez, a középfokú oktatás

befejezéséhez, illetve a továbbtanuláshoz,

munkába-álláshoz.

Az esélyegyenlőséget, esélyteremtést segítő, biztosító

oktatási, nevelési formák alkalmazása. Differenciált

személyiség és képességfejlesztés, felzárkóztató

foglalkozások.

A lemorzsolódás csökkenése, a nyelvvizsgák

számának növekedése.

Sikeres érettségi vizsga, és növekvő arányú a

továbbtanulás/munkába állás.

A nevelőtestületi egységes elv érvényesítése: a

tehetségekkel és hátrányos helyzetűekkel való

egyenrangú törődés. Az egyéni bánásmód és az

egyéni tanulási út biztosítása.

A tehetségesek, a hátrányos helyzetűek és az etnikai

kisebbséghez tartozók differenciált személyiség és

képességfejlesztése.

Nyelvvizsga szorgalmazása, tanulmányi versenyekre

felkészítés.

A lemorzsolódás csökkentése, az esélyegyenlőség

biztosítása.

5. Az önkormányzati fenntartású középiskoláknak

és szakiskoláknak kiemelt kapcsolatot kell

tartaniuk a munkaerő-gazdálkodás megyei

képviselőivel, a Munkaügyi Központtal és a

szakmai kamarákkal.

Működő kapcsolattartás.

A kapcsolatok kiépítése és fenntartása.

6. Legyen hatékony együttműködés az

intézmények és a közoktatáshoz kapcsolódó

egyéb intézmények között mind a

hátránykompenzációban, mind a prevenciós

munkában.

Biztosított a fejlesztésük.

Az együttműködés hatékony és dokumentált.

A hátránykompenzáció és prevenció érdekében az

érintettek fejlesztését szolgáló speciális programok

alkalmazása. Együttműködés hatékonyságának

növelése a Családsegítő Szolgálat, a Nevelési

Tanácsadó munkatársával.

A dokumentálás módjának kidolgozása.

7. Az intézmények a bentlakásos intézményekkel

kiemelt kapcsolatot tartanak a gyermek- és

ifjúságvédelem megyei szervezeteivel,

nevezetesen a gyámhivatallal és a

gyermekvédelmi szolgálattal annak érdekében,

hogy az állami gondoskodás alatt álló

gyermekotthonban, vagy nevelőszülőknél

elhelyezett gyermekek nevelése-oktatása

kielégítő legyen. A kapcsolattartás ezekkel az

intézményekkel eseti.

A kapcsolattartás közvetlen viszont az állami

gondoskodású gyermekeket nevelő

gyermekotthonokkal, lakásotthonokkal. Az

együttműködés formáiról háromoldalú

megállapodásban dönt az iskola, az illetékes

gyermekvédelmi intézmény és a fenntartó.

Együttműködés a megállapodás alapján.

Az együttműködés kialakítása, a megállapodás

megkötése és az együttműködés biztosítása.

8. Az intézményeknek tevékenységük során elő kell

segíteniük az Önkormányzati Minőségirányítási

Programban foglaltak megvalósulását,

teljesíteniük kell ezekben a dokumentumokban a

számukra előírt feladatokat.

Fenntartói elvárások teljesülése.

Az elvárások, feladatok végrehajtásának

megtervezése (középtávú és éves tervekben), a

végrehajtás ellenőrzése és értékelése.

9. Az intézményvezetőknek kiemelt figyelmet kell

fordítani a munkafolyamatokba épített belső

ellenőrzések végrehajtására.

A folyamatba épített ellenőrzések tervezettek,

végrehajtásuk nyomonkövetett és értékelt.

A vezető a folyamatba épített ellenőrzéseket tervezik

és terveztetik, a végrehajtást nyomon követik, az

értékelését elvégzik.

10. Az intézményi minőségirányítás keretében, illetve

a külső értékelési rendszer működése során

feltárt problémákat hatékonyan kell kezelni, és

törekedni kell a megelőző szemlélet

megvalósítására a hibák megelőzése és a

folyamatos fejlesztés céljából.

A feltárt problémák javítása megtörténik, a

megelőzésre hatékony eljárást alkalmaznak.

A feltárt problémák korrekciója, a megelőzés

módjának kidolgozása és alkalmazása a gyakorlatban.

11. Költséghatékony gazdálkodást kell folytatnia

minden közoktatási intézménynek.

Javul a gazdálkodás hatékonysága.

Az eszközellátottság megfelel a rendeletnek.

Az alapfeladatok ellátásához szükséges eszközellátás

áttekintése, biztosítása.

A gazdálkodás költségtakarékos lehetőségeinek

feltárása, a felhasználás hatékonyságának javítása.

12. A város vezetése elvárja a közoktatási

intézményeitől a pályázati lehetőségek minél

szélesebb körű kihasználását, melyhez racionális

mértékben az önkormányzat biztosítja a

szükséges önrészt.

Az intézmények pályázatot nyújtanak be a céljaiknak

megfelelő központi és/vagy EU-s pályázatokra,

pályáznak a fenntartó által javasolt forrásokra.

Eszköz ellátottságra, programokra, innovációs

projektekre az ésszerű igények és lehetőségek

felmérése.

Pályázatkiírás figyelése, pályázatírás.

Kimutatás készítése a benyújtott-, valamint az elnyert

pályázatokról, összegekről.

13. Lehetőségei szerint valamennyi közoktatási

intézménynek be kell kapcsolódnia az uniós

közösségi programokba, és törekedniük kell az

eddig kialakított és újabb együttműködések

elmélyítésére az Európai Unió tagállamai

közoktatási intézményeivel.

Sikeres az együttműködés az Uniós intézményekkel, a

bekapcsolódás a közösségi programokba.

Uniós intézményekkel az együttműködés - és a

közösségi programok lehetőségeinek felkutatása, a

bekapcsolódás megszervezése, az együttműködés

biztosítása.

14. A közoktatási intézményeknek elő kell segíteniük

a diákok számára az uniós tanulási-, illetve

munkalehetőségeket. Kiemelt feladat az Európai

Unióval kapcsolatos tudás és kompetencia

megszerzésének elősegítése a közoktatás

területén.

Az Európai Uniós tanulási- és munkalehetőségek

ismertetése szerepel a pedagógiai programokban. A

vonatkozó kompetenciák fejlesztésére programokat

dolgoznak ki.

Tantervi EU-s ismeretek kimunkálása a tanulási és

munkalehetőségekről. Továbbhaladáshoz szükséges

alapismeretek alkalmazása, az alapkészségek

megfelelő szintű fejlesztése. Kiemelten az anyanyelvi/kommunikációs, az idegen nyelvi, a matematikai, az

informatikai, a szociális és életviteli készségek

fejlesztése.

15. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél

- a tanulók szabadidejének hasznos eltöltése

érdekében - építeni kell a közművelődési

intézmények áltat nyújtott lehetőségekre.

A közművelődési intézmények szabadidős

programjaiban a részvétel növekedése kimutatható.

Az együttműködés lehetőségeinek bővítése a

közművelődési intézmény munkatársaival a szabadidő hasznos eltöltése érdekében.

16. A gyermekek, tanulók egészségének megóvása

valamennyi intézmény alapvető érdeke, ennek

megfelelően rendszeres kapcsolatot kell kiépíteni

az egészségügyi szervekkel, intézményekkel, illetve a különböző sportszervezetekkel.

Az egészségügyi és sport intézményekkel,

szervezetekkel kiépül a kapcsolat.

Az egészség megóvása, az egészséges életmód,

kialakítása érdekében az egészségügyi és sport

intézményekkel a kapcsolat kiépítése az iskola,

programjának és lehetőségeinek alapján.

17. A tanuló veszélyeztetettsége csökkentése

érdekében valamennyi nevelési és nevelési-

oktatási intézmény köteles kapcsolatot tartani az

intézmény szerint illetékes gyermek- és

ifjúságvédelmi, valamint szociális szervezetekkel.

A gyermek- és ifjúságvédelmi, valamint a szociális

szervezetekkel a kapcsolattartás folyamatos.

A veszélyeztetettség csökkentése érdekében a

gyermek- és ifjúságvédelmi, valamint a szociális

szervezetekkel a folyamatos kapcsolattartás

megteremtése.

18. Az intézmények működésére legyen jellemző a

minőségelvűség és a partnerközpontúság,

melynek kereteit határozzák meg az intézményi

minőségirányítási programjukban. Határozzák

meg az intézmény küldetését.

Az IMIP-ben meghatározottak a minőségelvűség, a

partnerközpontúság, az intézményi küldetés, és

biztosított az ezek szerinti működés.

Az IMIP-ben a minőségelvűség és partnerközpontúság

fogalmainak, kereteinek, jellemző feladatainak,

valamint az intézmény küldetésének a

meghatározása, az ezek szerinti működés biztosítása.

19. Az intézmények határozzák meg középtávra

vonatkozó fejlesztési elképzeléseiket,

minőségcéljaikat és azok megvalósítására

vonatkozó elképzeléseiket.

Az IMIP-ben meghatározottak a minőségcélok, a

középtávú fejlesztési elképzelések, és kidolgozottak a

megvalósításra vonatkozó elképzelések.

Az IMIP-ben a minőségcélok, a középtávú fejlesztési

elképzelések meghatározása, és a megvalósításra

vonatkozó elképzelések kidolgozása.

20. Az intézmények határozzák meg és

szabályozzák a működésük kulcsfolyamatait.

Ennek keretei között a vezetési, tervezési,

ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok

végrehajtását, valamint a vezetői ellenőrzés és

értékelés (ezen belül a pedagógus

teljesítményértékelés) feladatait.

Az IMIP-ben meghatározottak és szabályozottak a

kulcsfolyamatok - kiemelten a jelzett folyamatok is.

Az IMIP-ben a kulcsfolyamatok meghatározása és

szabályozása. Ezen belül kiemelten az alábbiak:

- Vezetési folyamatok

- Tervezési folyamatok

- Ellenőrzési, mérési folyamatok

- Értékelési folyamatok

- Vezetői ellenőrzési és értékelési folyamatok

(ebben a pedagógus tel. ért. is)

21. Továbbá határozzák meg a partnerekkel való

együttműködés rendjét és e folyamat

értékelésének szempontjait (felhasználva a külső

partnerekkel a kapcsolattartási mátrixot),

valamint a partneri igény- és elégedettségmérés

rendét.

Az IMIP-ben meghatározott a partnerekkel az

együttműködés rendje, valamint a partneri igény- és

elégedettségmérés rendje.

Az IMIP-ben a partnerekkel az együttműködés

rendjének, valamint a partneri igény- és

elégedettségmérés rendjének meghatározása.

22. Az IMIP-ek eleme a munkatársak attitűdjeinek

pontos megismerése, elégedettségük fokozása,

motiváltságuk folyamatos ébrentartása, illetve

növelése.

Az IMIP-ben kidolgozott a munkatársi attitűd,

motiváltság; elégedettség pontos megismerési módja,

eljárási rendje, valamint készül szervezetfejlesztési

terv a javítására (növelésére) ébrentartására.

Az IMIP-ben a munkatársi attitűd, motiváltság,

elégedettség pontos megismerési módjának, eljárási

rendjének kidolgozása, valamint javítására/növelésére/ébrentartására szervezetfejlesztési terv

készítése.

23. Az intézmények alakítsák ki az intézmény

önértékelés rendszerét, eljárási rendjét, a

szükséges mérési, értékelési, ellenőrzési

rendszert. Az intézményi önértékelés alapján, az

intézmény erősségeinek és gyengeségeinek

megjelölésével határozzanak meg feladatokat a

működés javítására, a folyamatok folyamatos

fejlesztésre.

Az IMIP-ben kialakított az intézményi önértékelés

rendszere, eljárásrendje.

Az önértékelés alapján az intézményi erősségekre és

gyengeségekre meghatároznak továbbfejlesztési, ill.

javítási feladatok a működés javítása, a folyamatos

fejlesztés érdekében.

Az IMIP-ben az intézményi önértékelés rendszerének,

eljárásrendjének kialakítása.

Az önértékelés alapján az intézményi erősségekre és

gyengeségekre továbbfejlesztési, ill. javítási feladatok

meghatározása a működés javítása, a folyamatos

fejlesztés érdekében.

24. A nevelési-oktatási intézmények dolgozzák ki a

nevelési, pedagógiai, szakmai programjuk

alapján, hogy az oktatási, nevelési eredményeik

mérhetők, értékelhetők, regisztrálhatók legyenek.

Ezeket a szakmai indikátorokat használják az

értékelésekhez.

Az IMIP-ben kidolgozottak a szakmai indikátorok.

A szakmai indikátorokat használják az értékelésekhez.

Az IMIP-ben a szakmai indikátorok kidolgozása

(a szakmai program alapján az oktatási, nevelési

eredmények mérhetőségének kidolgozása) abból a

célból, hogy az eredmények értékelhetők,

regisztrálhatók legyenek.

A szakmai indikátorok használata az értékelésekhez.

25. Az intézményi MIP-eknek részletesen

szabályozniuk kell az előforduló hibákkal,

eltérésekkel, nemmegfelelőségekkel kapcsolatos

felelősségeket, a szükséges helyesbítő

intézkedések rendjét, valamint a lehetséges

problémák valószínű okainak meghatározásával

és hatásaival kapcsolatos tevékenységeket és

mindezekkel kapcsolatos feljegyzések

rendszerét.

Az IMIP-ben meghatározottak a hibákkal, eltérésekkel,

nemmegfelelőségekkel kapcsolatos felelősségek, a

szükséges helyesbítő intézkedések eljárásrendje

kidolgozott.

Az eljárásrend tartalmazza a problémák okainak

feltárását, a problémaelemzés módját, módszerét,

eszközét, a kapcsolódó feljegyzések rendszerét.

Az IMIP-ben a hibákkal, eltérésekkel,

nemmegfelelőségekkel kapcsolatos felelősségek

meghatározása, a szükséges helyesbítő intézkedések

eljárásrendjének kidolgozása.

Az eljárásrend tartalmazza a problémák okainak

feltárását, a problémaelemzés módját, módszerét,

eszközét, a kapcsolódó feljegyzések rendszerét.

26. Az egyes intézmények a minőségirányítási

programjuk részeként eljárást működtetnek az

oktatási infrastrukturális feladatok ellátása, a

szakmai folyamatok feltételeinek biztosítása

érdekében. Az eljárás (vagy az azzal

összhangban elkészített szabályzatok) az érintett

intézményekben kitérnek az alábbi

tevékenységek szabályozására (amennyiben

értelmezhető):

• Oktatási-nevelési segédanyagok kezelése

• Információ- és kommunikációtechnológiai

háttér biztosítása

• Portaszolgálat

Karbantartási, üzemeltetési tevékenység,

takarítás

• Anyagkezelés (raktározás), szállítás

Az IMIP-ben szabályozottak az infrastrukturális

feladatok ellátása (vagy már van működő szabályozó

pl. az SzMSz-ben, ill. nem értelmezhető a feladat)

Az IMIP-ben az alábbi infrastrukturális feladatok

ellátásának szabályozása (nem kell, ha már van

működő szabályozó, pl. az SzMSz-ben, vagy nem

értelmezhető a feladat):

- Oktatási, nevelési segédanyagok kezelése

- Információ- és kommunikációtechnológiai háttér

biztosítása

- Portaszolgálat

- Karbantartási, üzemeltetési tevékenység

- Takarítás

- Anyagkezelés (raktározás), szállítás

27. Az intézmények határozzák meg a

minőségirányítással foglalkozó felelős feladat- és

hatáskörét, valamint a minőségi körök szervezési

kereteit, működési rendjét (feladat és felelősségi

körét). A város közoktatási

intézményrendszerében elvárás, hogy minden, a közoktatási szolgáltatások minőségére hatással

lévő munkatárs rendelkezzen munkaköri

leírással, valamint az egyes munkatársak

aláírási, kiadmányozási jogait az SzMSz-ek

illetve a Kiadmányozási szabályzatok rögzítsék.

Az IMIP-ben meghatározottak

- minőségirányítási felelős feladat- és felelősségi

köre

- minőségi körök szervezési keretei, működési

rendje (feladat- és felelősségi köre)

- a munkaköri leírások készítésének és

kezelésének eljárásrendje

Az aláírási, kiadmányozási szabályok felülvizsgálata,

és a szükséges módosítások megtörténtek.

Az IMIP-ben az alábbiak meghatározása:

- minőségirányítási felelős feladat- és felelősségi

köre

- minőségi körök szervezési keretei, működési

rendje (feladat- és felelősségi köre)

- a munkaköri leírások készítésének és

kezelésének eljárásrendje

Az aláírási, kiadmányozási szabályok felülvizsgálata,

és a szükséges módosítások végrehajtása.

2. Kollégiumok

Fenntartói elvárások

Sikerkritériumok/elvárt eredmények

Intézményi feladatok

1. Az intézmények jogszerűen, költségorientáltan,

hatékonyan, eredményesen működjenek,

erősödjön a tervezés szerepe.

A kitűzött célokhoz közelít a mindennapi munka.

A problémás, fejlesztendő területek prioritása

meghatározott. Az elvégzett feladat nyomon-

követhető.

A törvényes és helyi előírásoknak megfelelően a

optimális a férőhely kihasználtsága.

Az éves tervezésben megjelennek a hatékonyság,

gazdaságossá mutatói.

Az éves munkaterv összeállítása, megküldése a

fenntartónak. A problémás, fejlesztendő területek

prioritásának egyértelmű meghatározása.

A férőhely kihasználtság javítása, a felvétel tudatos

tervezése, irányítása.

A gazdálkodásban a hatékonyság megteremtése.

2. A közoktatási rendszer rugalmasan

alkalmazkodjon a felmerülő változásokhoz,

erősödjön az iskola kultúraközvetítő szerepe,

megtartva a sokszínűséget.

Változó elvárások nyomán az intézményi stratégia,

éves munkatervek, pedagógiai programok, IMIP

módosítása. A kollégium nyitott a helyi közösségek

felé.

A várható változások prognosztizálása és felkészülés

a változásokra, rugalmas alkalmazkodás.

Nyílt rendezvények.

3. Az intézményekben stabil, innovatív nevelő-

oktató tantestületek működjenek.

A humánerőforrás fejlesztésére hosszú távú tervek

készítése és végrehajtása.

Fejlesztési tervek készítése és végrehajtása:

- pedagógusok kompetenciáinak fejlesztésére (pl.: a

különleges ellátást igénylőkkel és hátrányos

helyzetűek fejlesztésével foglalkozóknál)

- szervezetfejlesztésre

4. A kollégiumok nyújtsanak segítséget minden

rászoruló tanulónak a problémái kezeléséhez, az

aktuális oktatási szint befejezéséhez, a

következő szintre jutáshoz/továbbtanuláshoz, a

munkába álláshoz.

Az esélyegyenlőséget, esélyteremtést segítő, biztosító

oktatási, nevelési formák alkalmazása.

Differenciált személyiség és képességfejlesztés,

felzárkóztató programok.

A lemorzsolódás csökkenése.

Az egyéni bánásmód és az egyéni tanulási út biztosítása.

A tehetségesek, a hátrányos helyzetűek és az etnikai

kisebbséghez tartozók differenciált személyiség és

képességfejlesztése, felzárkóztató programok indítása

A lemorzsolódás csökkentése, az esélyegyenlőség

biztosítása.

5. Legyen hatékony együttműködés a kollégiumok,

és az iskolák, a közoktatáshoz kapcsolódó egyéb

intézmények között mind a

hátránykompenzációban, mind a prevenciós

munkában.

Az érintettek fejlesztése biztosított.

Az együttműködés hatékony és dokumentált.

A hátránykompenzáció és prevenció érdekében az

érintettek fejlesztését szolgáló speciális programok

alkalmazása.

Együttműködés kialakítása és hatékonyságának

növelése, a dokumentálás módjának kidolgozása.

6. A bentlakásos intézmények kiemelt kapcsolatot

tartanak a gyermek- és ifjúságvédelem megyei

szervezeteivel, nevezetesen a gyámhivatallal és

a gyermekvédelmi szolgálattal annak érdekében,

hogy az állami gondoskodás alatt álló

gyermekotthonban, vagy nevelőszülőknél

elhelyezett gyermekek nevelése-oktatása

kielégítő legyen. A kapcsolattartás ezekkel az

intézményekkel eseti. A kapcsolattartás

közvetlen viszont az állami gondoskodású

gyermekeket nevelő gyermekotthonokkal,

lakásotthonokkal. Az együttműködés formáiról

háromoldalú megállapodásban dönt az iskola, az

illetékes gyermekvédelmi intézmény és a

fenntartó.

Együttműködés a megállapodás alapján.

Az együttműködés kialakítása, a megállapodás

megkötése és az együttműködés biztosítása.

7. Az intézményeknek tevékenységük során elő kell

segíteniük az ÖMIP-ben foglaltak

megvalósulását, teljesíteniük kell a számukra

előírt feladatokat.

Fenntartói elvárások teljesülése.

Az elvárások, feladatok végrehajtásának

megtervezése (középtávú és éves tervekben), a

végrehajtás ellenőrzése és értékelése.

8. Az intézményvezetőknek kiemelt figyelmet kell

fordítani a munkafolyamatokba épített belső

ellenőrzések végrehajtására.

A folyamatba épített ellenőrzések tervezettek,

végrehajtásuk nyomon-követett és értékelt.

A vezetők a folyamatba épített ellenőrzéseket tervezik

és terveztetik, a végrehajtást nyomon követik, az

értékelését elvégzik.

9. Az intézményi minőségirányítás keretében, illetve

a külső értékelési rendszer működése során

feltárt problémákat hatékonyan kell kezelni, és

törekedni kell a megelőző szemlélet

megvalósítására a hibák megelőzése és a

folyamatos fejlesztés céljából.

A feltárt problémák javítása megtörténik, a

megelőzésre hatékony eljárást alkalmaznak.

A feltárt problémák korrekciója, a megelőzés

módjának kidolgozása és alkalmazása a gyakorlatban.

10. Költség-hatékony gazdálkodást kell folytatnia

minden közoktatási intézménynek.

Javul a gazdálkodás hatékonysága.

Az eszközellátottság megfelel a rendeletnek. A tárgyi

feltételek javulása (komfortosság, otthonosság).

A saját bevétel nő.

Az alapfeladatok ellátásához szükséges eszközellátás

áttekintése, biztosítása. A tárgyi feltételek

javítása (komfortosság, otthonosság).

A gazdálkodás költségtakarékos lehetőségeinek

feltárása, a felhasználás hatékonyságának javítása.

Törekedni kell a saját bevételek növelésére.

11. A Város vezetése elvárja a közoktatási

intézményeitől a pályázati lehetőségek minél

szélesebb körű kihasználását, melyhez racionális

mértékben az önkormányzat biztosítja a

szükséges önrészt.

Az intézmények pályázatot nyújtanak be a céljaiknak

megfelelő központi és/vagy EU-s pályázatokra,

pályáznak a fenntartó által javasolt forrásokra.

Eszköz ellátottságra, programokra, innovációs

projektekre az ésszerű igények és lehetőségek

felmérése.

Pályázatkiírás figyelése, pályázatírás.

Kimutatás készítése a benyújtott-, valamint az elnyert

pályázatokról, összegekről.

12. Lehetőségei szerint valamennyi közoktatási

intézménynek be kell kapcsolódnia az uniós

közösségi programokba, és törekedniük kell az

eddig kialakított és újabb együttműködések

elmélyítésére az Európai Unió tagállamai

közoktatási intézményeivel.

Sikeres az együttműködés az Uniós intézményekkel, a bekapcsolódás a közösségi programokba.

Uniós intézményekkel az együttműködés - és a

közösségi programok lehetőségeinek felkutatása, a

bekapcsolódás megszervezése, az együttműködés

biztosítása.

13. A közoktatási intézményeknek elő kell segíteniük

a diákok számára az uniós tanulási-, illetve

munkalehetőségeket. Kiemelt feladat az Európai

Unióval kapcsolatos tudás és kompetencia

megszerzésének elősegítése a közoktatás

területén

Differenciált készségfejlesztő programok a kiemelt

készségek fejlesztésére.

Továbbhaladáshoz szükséges alapismeretek

alkalmazásának és az alapkészségeknek a megfelelő

szintű fejlesztése. Kiemelten az anyanyelvi/kommunikációs, az idegen nyelvi, a matematikai, az

informatikai, a szociális és életviteli készségek

fejlesztése.

14. A tanulók szabadidejének hasznos eltöltése

érdekében építeni kell a közművelődési és sport

intézmények, szervezetek által nyújtott

lehetőségekre.

A közművelődési intézmények szabadidős

programjaiban és a sport szervezetek által nyújtott

lehetőségekben a részvétel növekedése kimutatható.

Szabadidős programkínálat és a tanulói elégedettség

nő.

Szabadidős tevékenységek szervezése: kollégiumi

körök, kulturális és sporttevékenységek,

személyiségfejlesztő foglalkozások.

15. A tanulók egészségének megóvása valamennyi

intézmény alapvető érdeke, ennek megfelelően

rendszeres kapcsolatot kell kiépíteni az

egészségügyi szervekkel, intézményekkel, illetve

a különböző sportszervezetekkel.

Az egészségügyi és sport intézményekkel,

szervezetekkel kiépül a kapcsolat.

Az egészség megóvása, az egészséges életmód

kialakítása érdekében az egészségügyi és sport

intézményekkel a kapcsolat kiépítése a kollégium a

programjának és lehetőségeinek alapján.

16. A tanuló veszélyeztetettsége csökkentése

érdekében valamennyi nevelési és nevelési-

oktatási intézmény köteles kapcsolatot tartani az

intézmény szerint illetékes gyermek- és

ifjúságvédelmi, valamint szociális szervezetekkel.

A gyermek- és ifjúságvédelmi, valamint a szociális

szervezetekkel a kapcsolattartás folyamatos.

A veszélyeztetettség csökkentése érdekében a

gyermek- és ifjúságvédelmi, valamint a szociális

szervezetekkel a folyamatos kapcsolattartás

megteremtése.

17. Az intézmények működésére legyen jellemző a

minőségelvűség és a partnerközpontúság,

melynek kereteit határozzák meg az intézményi

minőségirányítási programjukban. Határozzák

meg az intézetén küldetését.

Az IMIP-ben meghatározottak a minőségelvűség, a

partnerközpontúság, az intézményi küldetés, és

biztosított az ezek szerinti működés.

Az IMIP-ben a minőségelvűség és partnerközpontúság

fogalmainak, kereteinek, jellemző feladatainak,

valamint az intézmény küldetésének a

meghatározása, az ezek szerinti működés biztosítása.

18. Az intézmények határozzák meg középtávra

vonatkozó fejlesztési elképzeléseiket,

minőségcéljaikat és azok megvalósítására

vonatkozó elképzeléseiket.

Az IMIP-ben meghatározottak a minőségcélok, a

középtávú fejlesztési elképzelések, és kidolgozottak a

megvalósításra vonatkozó elképzelések.

Az IMIP-ben a minőségcélok, a középtávú fejlesztési

elképzelések meghatározása, és a megvalósításra

vonatkozó elképzelések kidolgozása.

19. Az intézmények határozzák meg és

szabályozzák a működésük kulcsfolyamatait.

Ennek keretei között a vezetési, tervezési,

ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok

végrehajtását, valamint a vezetői ellenőrzés és

értékelés (ezen belül a pedagógus

teljesítményértékelés) feladatait.

Az IMIP-ben meghatározottak és szabályozottak a

kulcsfolyamatok - kiemelten a jelzett folyamatok is.

Az IMIP-ben a kulcsfolyamatok meghatározása és

szabályozása. Ezen belül kiemelten az alábbiak:

- Vezetési folyamatok

- Tervezési folyamatok

- Ellenőrzési, Mérési folyamatok

- Értékelési folyamatok

- Vezetői ellenőrzési és értékelési folyamatok

(Ebben a pedagógus telj. ért. is)

20. Továbbá határozzák meg a partnerekkel való

együttműködés rendjét és e folyamat

értékelésének szempontjait (felhasználva a külső

partnerekkel a kapcsolattartási mátrixot),

valamint a partneri igény- és elégedettségmérés

rendét.

Az IMIP-ben meghatározott a partnerekkel az

együttműködés rendje, valamint a partneri igény- és

elégedettségmérés rendje.

Az IMIP-ben a partnerekkel az együttműködés

rendjének, valamint a partneri igény- és

elégedettségmérés rendjének meghatározása.

21. Az IMIP-ek eleme a munkatársak attitűdjeinek

pontos megismerése, elégedettségük fokozása,

motiváltságuk folyamatos ébrentartása illetve

növelése.

Az IMIP-ben kidolgozott a munkatársi attitűd,

motiváltság, elégedettség pontos megismerési módja,

eljárási rendje, valamint készül szervezetfejlesztési

terv a javítására / növelésére / ébrentartására.

Az IMIP-ben a munkatársi attitűd, motiváltság,

elégedettség pontos megismerési módjának, eljárási

rendjének kidolgozása, valamint javítására/növelésére/ébrentartására szervezetfejlesztési terv

készítése.

22. Az intézmények alakítsák ki az intézmény

önértékelés rendszerét, eljárási rendjét, a

szükséges mérési, értékelési, ellenőrzési

rendszert. Az intézményi önértékelés alapján, az

intézmény erősségeinek és gyengeségeinek

megjelölésével, határozzanak meg feladatokat a

működés javítására, a folyamatok folyamatos

fejlesztésre.

Az IMIP-ben kialakított az intézményi önértékelés

rendszere, eljárásrendje.

Az önértékelés alapján az intézmény erősségekre és

gyengeségekre meghatároznak továbbfejlesztési, ill.

javítási feladatok a működés javítása, a folyamatos

fejlesztés érdekében.

Az IMIP-ben az intézményi önértékelés rendszerének,

eljárásrendjének kialakítása.

Az önértékelés alapján az intézményi erősségekre és

gyengeségekre továbbfejlesztési, ill. javítási feladatok

meghatározása a működés javítása, a folyamatos

fejlesztés érdekében.

23. A nevelési-oktatási intézmények dolgozzák ki a

nevelési, pedagógiai, szakmai programjuk

alapján, hogy az oktatási, nevelési eredményeik

mérhetők, értékelhetők, regisztrálhatók legyenek.

Ezeket a szakmai indikátorokat használják az

értékelésekhez.

Az IMIP-ben kidolgozottak a szakmai indikátorok.

A szakmai indikátorokat használják az értékelésekhez.

Az IMIP-ben a szakmai indikátorok kidolgozása

(a szakmai program alapján az oktatási, nevelési

eredmények mérhetőségének kidolgozása) abból a

célból, hogy az eredmények értékelhetők,

regisztrálhatók legyenek.

A szakmai indikátorok használata az értékelésekhez.

24. Az intézményi MIP-eknek részletesen

szabályozniuk kell az előforduló hibákkal,

eltérésekkel, nemmegfelelőségekkel kapcsolatos

felelősségeket, a szükséges helyesbítő

intézkedések rendjét valamint a lehetséges

problémák valószínű okainak meghatározásával

és hatásaival kapcsolatos tevékenységeket és

mindezekkel kapcsolatos feljegyzések

rendszerét.

Az IMIP-ben meghatározottak a hibákkal, eltérésekkel,

nemmegfelelőségekkel kapcsolatos felelősségek, a

szükséges helyesbítő intézkedések eljárásrendje

kidolgozott.

Az eljárásrend tartalmazza a problémák okainak

feltárását, a problémaelemzés módját, módszerét,

eszközét, a kapcsolódó feljegyzések rendszerét.

Az IMIP-ben a hibákkal, eltérésekkel,

nemmegfelelőségekkel kapcsolatos felelősségek

meghatározása, a szükséges helyesbítő intézkedések

eljárásrendjének kidolgozása.

Az eljárásrend tartalmazza a problémák okainak

feltárását, a problémaelemzés módját, módszerét,

eszközét, a kapcsolódó feljegyzések rendszerét.

25. Az egyes intézmények a minőségirányítási

programjuk részeként eljárást működtetnek az

oktatási infrastrukturális feladatok ellátása, a

szakmai folyamatok feltételeinek biztosítása

érdekében. Az eljárás (vagy az azzal

összhangban elkészített szabályzatok) az érintett

intézményekben kitérnek az alábbi

tevékenységek szabályozására (amennyiben

értelmezhető):

• Oktatási, nevelési segédanyagok kezelése

• Információ- és kommunikációtechnológiai

háttér biztosítása

• Portaszolgálat • Takarítás

• Karbantartási, üzemeltetési tevékenység

• Anyagkezelés (raktározás), szállítás

Az IMIP-ben szabályozottak az infrastrukturális

feladatok ellátása (vagy már van működő szabályozó,

pl. az SzMSz-ben, ill. nem értelmezhető a feladat)

Az IMIP-ben az alábbi infrastrukturális feladatok

ellátásának szabályozása (nem kell, ha már van

működő szabályozó, pl, az SzMSz-ben, vagy nem

értelmezhető a feladat):

- Oktatási, nevelési segédanyagok kezelése

- Információ- és kommunikációtechnológiai háttér

biztosítása

- Portaszolgálat

- Karbantartási, üzemeltetési tevékenység

- Takarítás

- Anyagkezelés (raktározás), szállítás

26. Az intézmények határozzák meg a

minőségirányítással foglalkozó felelős feladat- és

hatáskörét, valamint a minőségi körök szervezési

kereteit, működési rendjét (feladat és felelősségi

körét). A város közoktatási

intézményrendszerében elvárás, hogy minden, a

közoktatási szolgáltatások minőségére hatással

lévő munkatárs rendelkezzen munkaköri

leírással, valamint az egyes munkatársak

aláírási, kiadmányozási jogait az SzMSz-ek

illetve a Kiadmányozási szabályzatok rögzítsék.

Az IMIP-ben meghatározottak

- minőségirányítási felelős feladat- és felelősségi

köre

- minőségi körök szervezési keretei, működési

rendje (feladat- és felelősségi köre)

- a munkaköri leírások készítésének és

kezelésének eljárásrendje

Az aláírási, kiadmányozási szabályok felülvizsgálata,

és a szükséges módosítások megtörténtek.

Az IMIP-ben az alábbiak meghatározása:

- minőségirányítási felelős feladat- és felelősségi

köre

- minőségi körök szervezési keretei, működési

rendje (feladat- és felelősségi köre)

- a munkaköri leírások készítésének és

kezelésének eljárásrendje

Az aláírási, kiadmányozási szabályok felülvizsgálata,

és a szükséges módosítások végrehajtása.

3. Intézményi minőségpolitika

3. 1. Az intézmény képzési irányzatai

3. 2. Az intézmény nevelési elvei

A Zrínyi Ilona Gimnázium és Kollégiumban tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni.

1) Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat.

Ennek keretében:

• a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk,

• a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe,

• a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük,

• diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük,

• minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban,

• az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk:

• tanuló és tanuló,

• tanuló és nevelő,

• szülő és nevelő,

• nevelő és nevelő között.

2) Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből.

Ennek érdekében:

• a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt,

• iskolánk olyan – az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó – ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben,

• az iskola oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk,

• vallási, etnikai, politikai másság tiszteletben tartása, s e területeken az iskolai semlegesség megtartása,

• fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák, az egyéni tanulás módszereit,

• szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen,

• törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre,

• segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót - megelőzni, felismerni a rosszat,

• törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására,

• szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet.

Nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája azonban arra irányul, hogy diákjaink harmonikus személyiséggé váljanak.

3. 3. Intézményi minőségpolitika

1. Az iskolai nevelőmunkánk célja olyan értékek közvetítése, melyek a tanulók személyiségére, tanulmányi eredményeire, jövőjére, a családra, a társadalmi környezetre is pozitív hatást gyakorolnak.

2. A fenti értékek közvetítése a tananyagon, a személyes példamutatáson, az iskola egészén keresztül történik.

3. Iskolánk a társadalmi és oktatáspolitikai változásokra nyitott.

4. Célunk, hogy tanulóink művelt és egészséges tagjai legyenek a társadalomnak.

5. A tanulókkal szemben magas követelményeket támasztunk. Oktatásunk ugyanakkor tanulóközpontú és humánus.

6. Az iskola dolgozói elkötelezettek a minőségi munka, a folyamatos intézményfejlesztés, a partnerközpontú működés iránt.

3. 4. Intézményi minőségcélok

1. A nevelési oktatási feladatainkat olyan színvonalon végezni, hogy a 9. évfolyamra minden évben túljelentkezés legyen.

2. Az érettségi bizonyítvány megszerzéséig minden Arany János Tehetséggondozó Programos és nyelvi informatikai előkészítő osztályban tanuló diák szerezzen ECDL szintű számítástechnikai ismereteket.

3. Minden érettségizett tanulónk jelentkezzen továbbtanulásra.

4. A legalább középfokú nyelvvizsgával rendelkező tanulók aránya a 12. illetve a 13. évfolyam végére legalább 80% legyen.

5. A mozgásgazdag életmód kialakítása.

6. Diákjaink egészség-, illetve környezettudatos nevelése.

7. Tehetséges tanulóink számára lehetővé tesszük a megyei és országos szintű versenyeken való részvételt és eredményes szereplést.

Minőségfejlesztési rendszer

- A korszerű ismeretek nyújtása mellett tartsa szem előtt a diákok érzelmi, erkölcsi esztétikai nevelését, a hagyományok, értékek megismertetését, tiszteletét.

- Érdeklődő, becsületes, együttműködésre képes, másokat elfogadó embereket adjon a társadalomnak.

- Az intézmény a dolgozók számára nyugodt légkörű, a hatékony munkát segítő munkahely legyen.

3. 5. Minőségi körök

A stratégiai célok megvalósítása érdekében a következő minőségi körök megszervezésére kerül sor.

Minőségi

Kör

Tagjai

Feladatok

Vezető

Utasítást ad

Stratégiai

cél

Osztályfőnökök,

DÖK-elnök

- a tanár-diák

kapcsolattartási

fórumok

működésének

kidolgozása

- a demokratikus

elvek

érvényesülésének

a biztosítása

- az osztályfőnöki

munka

összehangolása

- az osztályfőnöki

munkát segítő

külső partnerek

feltérképezése

Osztályfőnöki

munkaközösség-vezető

Igazgatóhelyettesek

Nyitott,

gyermekközpontú iskola

Matematika

munkaközösség,

magyart tanító

tanárok

felzárkóztató

foglalkozások

szervezése a 9.

évfolyamon

Munkaközösség vezetők

Igazgatóhelyettesek

Műveltségbeli

hátrány

leküzdése

11. és 12.

évfolyamon

érettségi tárgyat

oktató tanárok

emelt szintű

érettségire

felkészítő

foglalkozások

szervezése,

tehetséggondozás

Igazgató-helyettesek

Igazgató

Akülönböző tudásbeli háttérrel

rendelkező

tanulók

eredményes

oktatása

Magyart, rajzot,

éneket tanító

tanárok,

szabadidő-

szervező, DÖK-

vezetők,

könyvtáros

- kulturális

programok

szervezése

- énekkar,

színjátszókör

szervezése

diákrendezvények

szervezése

Szabadidő-

szervező

Igazgatóhelyettesek

A kulturális

hátrányok

leküzdése, a

tanulók

esztétikai,

érzelmi

nevelése

Minőségi Kör	Tagjai	Feladatok	Vezető	Utasítást ad	Stratégiai cél
5.	Konyha-étterem	Kollégiumi ellátás, az intézmény dolgozóik étkeztetése	Élelmezésvezető, gazdaságvezető	Igazgató	Korszerű táplálkozás
6.	Technikai személyzet, iskolavezetés, osztályfőnöki munkaközösség	- az épület tisztántartása - javítási, felújítási munkák elvégzése - korszerű taneszközök beszerzése - a környezet otthonosság tétele	Gazdasági vezető	Igazgató	Kultúrált munkakörülmények
7.	Munkaközösség- vezetők, igazgatóhelyettesek, gazdasági vezető	- a pedagógusok munkájának segítése - óralátogatások, szakmai megbeszélések szervezése - közös testületi programok szervezése - a dolgozók munkájának elismerése - érdekképviselet	Igazgatóhelyettesek	Igazgató	Jó légkörű, nyugodt munkahely
8.	Programfelelős, kollégiumvezető	Részt venni, tájékoztatni az iskolák végzős diákjainak pályaválasztási szülői értekezletein	Igazgató	Igazgató	Az intézmény beiskolázási programjának teljesítése
9.	Kollégiumvezető	Vonzó programok szervezése, konfliktusok elrendezése	kollégiumvezető	Igazgató	A kollégium nevelési céljainak teljesítése

3. 2. Külső partnerek meghatározása

Az intézmény a Comenius I. modell kiépítésekor partnerazonosítást végzett, ami alapján elkészítette partnerlistáját.

A partnerlista tartalmazza:

- közvetlen és közvetett partnereinket és azok képviselőit, - a kapcsolattartásért felelős személy nevét,

- a partnerazonosítás gyakoriságát, - az utolsó azonosítás időpontját,

- a kapcsolattartás módját,

- a partner elérhetőségét.

Minőségirányítási programunk részeként a partnerlistát az együttműködés területének, gyakoriságának és hozadékának meghatározásával egészítjük ki.

Partner

Együttműködés

tartalma

Együttműködés

gyakorisága

Együttműködés

hozadéka

Tanuló

A tanulói jogok

biztosítása,

érdekérvényesítés, a

tanulói kötelességek

betartása

Napi kapcsolat,

diákközgyűlés (évente),

DÖK-ülések (havonta)

Demokrácia

érvényesülése, partneri

tanár-diák kapcsolat

Pedagógus

A dolgozók

érdekké viselet

Napi kapcsolat

Jó munkahelyi légkör

Fenntartó

Az oktató-nevelő

munka feltételeinek

biztosítása, az oktató-

nevelő munka

ellenőrzése, az

intézmény belső

életének a megismerése

Igazgatói értekezletek

(havonta), beszámoló

értekezletek (félévente),

költségvetés

egyeztetése (évente),

rendezvények

Az intézmény törvényes

működése

Nem pedagógus

dolgozók

A dolgozók

érdekképviselet,

megfelelő

munkakörülmények

biztosítása

Napi kapcsolat

Jó munkahelyi légkör,

kultúrált munkahely

Szülő

A szülők jogainak

biztosítása, az

iskolában folyó munka

megismertetése, a

tanulók családi

hátterének

megismerése

Szülői értekezletek

(évente 2), SZMK

értekezletek (évente 2),

iskolai rendezvények,

fogadóórák

Együttműködés a

gyerekek eredményes

oktatása, nevelése

érdekében

Általános iskolák

Egymás munkájának

megismerése, az iskola

megismertetése a

leendő diákokkal

Rendezvények,

pályaválasztási szülői

értekezlet (évente 1),

a nyílt hét évente 2 hét

A tanulók

intézményünkbe

jelentkeznek

továbbtanulni

Kollégium

A kollégista diákok

felkészüléséhez

szükséges feltételek

biztosítása

Napi kapcsolat,

tanulmányi munka

követése (rendszeres)

Nyugodt, felkészült

tanulók

Művelődési Központ

Bekapcsolódás a

település kulturális

életébe, rendezvények

helyszínének

biztosítása

Rendezvények

A diákok kulturális

fejlődése, az iskola

népszerűsítése

Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai

Intézet

Továbbképzések,

tájékoztatók,

információk biztosítása

Folyamatosan

Korszerű ismeretek,

naprakész információk

Közoktatási

Közalapítvány

Bázisiskolai

tevékenység

Folyamatosan

Korszerű szakmai

ismeretek, naprakész

szakmai információk,

bázisiskolai füzetek

Iskolaorvos

A tanulók egészségügyi

felügyeletének a

biztosítása,

szűrővizsgálatok

Folyamatos, szűrés

(évente)

Egészséges tanulók

A.J.T.P. Programiroda

(Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet)

A program

működtetése,

fejlesztése

Folyamatos

Szociális hátrányok

leküzdése,

tehetségfejlesztés

Iskolaszövetségek

A.J.T.P.-beiskolázás,

népszerűsítés

Szeptember-október

hónapok

Tehetséges tanulók

felkutatása

Városi TV, megyei és

városi írott és

elektronikus sa~tó

Az iskolai életről szóló

tájékoztatók,

hirdetések bemutatása

Alkalomszerű

Az iskolai élet, az

intézmény bemutatása,

népszerűsítése

CETP

idegen nyelvi lektorok

Folyamatos

Idegen nyelvi

kommunikáció

fejlesztése

GYISM-ÁNTSZ

Drogprevenció

Folyamatos

Egészséges életmódra

nevelés

Rendőrség

Rendőri intézkedést

igénylő esetek

Alkalomszerű

Biztonság

Felsőoktatási

intézmények

Tájékoztatás

Folyamatos

Felsőoktatásban

továbbtanuló diákok

Munkaügyi Központ

Felnőttképzések

Munkaerő közvetítés

Alkalomszerű

Munkanélküliek

képzésébe való

bekapcsolódás,

munkaerő felkutatás,

munkalehetőség

biztosítása volt

diákjainknak

Gyermekjóléti Szolgálat

Veszélyeztetettség

esetén intézkedések

megtétele

Szükség szerint

Veszélyeztetett tanulók

segítése

Német és finn

testvérkapcsolat

Diákcsere

Folyamatos

Nyelvtanulás,

kommunikatív

képességfejlesztése

Egyéb partnerek:

Oktatási Hivatal	1054 Budapest, Báthory út 10.	16474-70-36
Móricz Zsigmond Színház	4400 Nyíregyháza, Bessenyei tér 13.	42/311-333
Suliszerviz	4024 Debrecen, Kossuth út 42.	52/534-490
Start Rehabilitációs Fogl. Kht.	4400 Nyíregyháza, Bujtos út 32.	42/411-433
Szolnok Megyei Ped. Intézet	5000 Szolnok, Mária út 19.	56/422-363
Nemzeti Fejlesztési Ügynökség	1133 Budapest XIII., Pozsonyi út 56.	1/237-4400
OTP Bank Nyrt.	4400 Nyíregyháza, Rákóczi út 1.	42/524-105
Erste Bank Hungary Nyrt.	4400 Nyíregyháza
Imiprint Nyomda	4400 Nyíregyháza Tüzér út 16.	42/596-756
Eperjes Étterem Csoba Mihály	4400 Nyíregyháza, Ungvár sétány 15.	42/443-038
Nyírség Utazási Iroda	4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 10.	42/506-947
Volán	4400 Nyíregyháza, Korányi F. út 12.	42/523-333
ING Biztosító Zrt.	4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 10.	42/546-464
Dr. Kiss és Társa Bt.	4400 Nyíregyháza, Búza út 18.	42/435-414
Dr. Herbály Zsuzsanna	4400 Nyíregyháza, Fészek út 139.	42/341-180
Jumido Kft.	4487 Tiszatelek, Kossuth út 108./a	42/476-779
Nyírsuli Kht.	4400 Nyíregyháza, Sóstói út 24./a	42/500-242
Pensum SE	4400 Nyíregyháza Sóstói út 31./b	30/276-49-03
Fotogén Stúdió Kft.	3527 Miskolc, Kőrösi Cs. S. út 3.	70/263-64-88
Dekoráció Service	4400 Nyíregyháza, Szarvas út 14.	30/218-75-24
Centrál-Union Pék József	4400 Nyíregyháza, Nádor út 55.	20/428-00-79
Korona Hotel	4400 Nyíregyháza, Dózsa Gy. út 1.	42/409-300

4. Vezetés elkötelezettsége és felelőssége

A minőség elérésében, bármilyen minőségirányítási rendszerben gondolkodunk is, a szervezet vezetésének kulcsszerepe van. Ha az oktatási intézmény vezetője nem alkalmazza, nem sajátítja el a vezetőkkel szemben támasztott új követelményeket a szervezetnek esélye sincs eredményes, hatékony minőségirányítási folyamat kiépítésére és napi alkalmazására.

A minőségért elsősorban a vezetőt terheli a felelősség. A minőség a vezető döntéseiből fakad és nem a többi pedagógus cselekedeteinek függvénye.

A minőségbiztosítási rendszerek kidolgozásának és működtetésének első számú felelőse az intézmény igazgatója. Példamutatása és az a tény, hogy kiemelten kezeli ezt a kérdést, különös súlyt ad az ehhez kapcsolódó munkáknak.

Elengedhetetlen a vezetői elhatározás, elkötelezés.

Felelősség terheli az intézmény vezetőjét a minőségbiztosítás iskolai rendszerének kiépítésében.

Ennek megvalósítása érdekében:

• Az intézmény vezetése kinyilvánította elkötelezettségét a minőség, a minőségfejlesztés terén.

• Betartja az intézmény működését szabályozó külső és belső jogrendszert, szabályozók előírásait.

• Elkészítette az intézmény küldetésnyilatkozatát, Pedagógiai Programját - ezt megfelelő időközönként felülvizsgálja - éves munkatervét, minőségpolitikáját és minőségpolitikai célokat.

• Kinevezte az intézmény minőségügyi vezetőjét.

• Előkészíti az intézményi és munkatársi értékeléseket, szükséges beavatkozásokat kezdeményez.

• Biztosítja mindezekhez a szükséges erőforrásokat.

4.1. Jogi követelmények

Az intézményvezetés fontosnak tartja, hogy az iskola életét szabályozó jogi dokumentumok - törvények, különböző szintű rendeletek, a fenntartó, vagy ,az intézmény belső szabályzói - minden munkatárs számára hozzáférhetőek legyenek, azokat mindenki ismerje meg, munkaköri feladatuk ezek betartása.

4.1.1. Dokumentumok kiadása, kezelése

1. Az iskolába érkező hivatalos küldeményeket az igazgató vagy az általa megbízott dolgozó bontja fel.

2. Minden beérkezett hivatalos iratot (ügyiratot), valamint az iskolában hivatalból kezdeményezett, intézkedést igénylő ügyiratot, jegyzőkönyvet iktatni kell.

3. Az iktatás az iktatókönyvben, naptári évenként újra kezdődő növekvő sorszámos rendszerben, az iratok beérkezése (kezdeményezése) sorrendjében történik.

4. Az iktatás során az iktatókönyv rovatait pontosan ki kell tölteni. Az ügyirat tárgyát úgy kell megállapítani, hogy az ügy lényegét röviden és szabatosan fejezze ki, és annak alapján a helyes mutatózás elvégezhető legyen. A naptári év végén az igazgató az iktatókönyvet az utolsó iktatás után aláhúzással, keltezéssel, az iskola kerek bélyegzőjével és névaláírásával lezárja. Az iktatókönyvet, ha arra elegendő hely van, több éven át lehet használni.

5. Bizalmas iratokat az igazgató vagy megbízottja beérkezési sorrendben külön iktatja és irattározza.

6. Az iskolában az iratkezelési szabályzat alapján történik az ügyiratok csoportosítása.

7. Az iratok elintézése és továbbítása

• Postabontáskor a beérkezés dátumával a postabontást végző személy az iratot láttamozza. Ráírja az elintézésért felelőst, határidőt, ügyintézési teendőket.

• Az iskolatitkár a beérkezett iratokat iktatja. Elintézésért felelős személyeknek az ügyiratot kiadja, az irat határidőre történő elintézését figyelemmel kíséri. Végzi az iratok irattári lerakását.

• Az ügyiratokat kézbesítőkönyvvel vagy postakönyvvel továbbítja.

4.1.2. Közlönyökre és szabályzatokra vonatkozó előírások Intézményünkbe az alábbi közlönyök járnak:

Magyar közlöny - felelős: gazdasági vezető

Oktatási közlöny - felelős: igazgató

A közlönyben megjelent változásokról a felelősök értesítik az érintetteket, melynek módszere a következő:

• Az érintettek tájékoztatása 2 héten belül történjen meg.

• Sürgős esetekben fénymásolattal az érintetteket aznap vagy a következő munkanapján.

• Mindenkit érintő esetben heti (jelenleg keddi) tantestületi megbeszélésen szóban közölni, majd egy példányt kitenni a faliújságra, melynek figyelemmel kísérése mindenki számára munkaköri kötelesség.

• A technikai dolgozókat is érintő tételek esetén előre megbeszélt időpontban szóbeli tájékoztatás.

A közlönyökhöz a felelős személyek betekintést biztosítanak a könyvtári kölcsönzés lehetősége mellett.

A különböző jogszabályokat az alábbi helyen lehet megtekinteni, kölcsönözni:

Könyvtárban, titkárságon, gazdasági irodában, tanáriban, kollégiumi tanáriban, honlapon.

• Alkotmány

• Pedagógiai Program

• Házirend

• Intézményi Minőségirányítási Program

• Kollektív szerződés

• Szervezeti Működési Szabályzat

• Közoktatási Törvény

• Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és végrehajtási rendeleteik

• Munka Törvénykönyve

Kölcsönzési füzetben vezetve maximum 3 napra kikölcsönözhető, azzal a feltétellel, hogy a kölcsönzés ideje alatt szükség esetén bármikor visszakérhető.

A jogi követelmények betartását a vezetői ellenőrzésekkel támogatja az iskolavezetés.

5. Stratégiai tervezés

Az iskola kiemelt céljai, alapfeladatai egyedivé, mássá, az iskolahasználók számára megkülönböztethetővé teszik a középiskolák között.

Az iskola kiemelt céljai a következők:

• A fenti értékek közvetítése a tananyagon, a személyes példamutatáson, az iskola egészén keresztül.

• Az ismeretközvetítés tanulóközpontúságával magas színvonalú, a munkaerő-piaci igényekhez rugalmasan alkalmazkodó, az oktatás változásaira nyitott, eredményes és hatékony szakmai munka megvalósítása.

• Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eredményeként kreatív, kommunikatív, idegen nyelveket beszélő, művészeteket értékelő és értő művelt állampolgárok képzése.

• Az iskola toleráns, erkölcsös, fejlett érdekérvényesítő és együttműködési képességekkel rendelkező tanulókat adjon a demokratikus Magyarország számára.

• Az iskola alapcéljának tekinti az intézményben tanítók szakmai továbbképzéseinek biztosítását.

• Logikusan gondolkodó, jó problémamegoldó készséggel, a társadalomban elvárt informatikai tudással rendelkező tanulókat képezzen.

• Korszerű elméleti és gyakorlati ismeretek biztosítása az önálló egészséges életvezetéshez.

• Környezetkímélő magatartás megvalósítása egyéni és közösségi szinten egyaránt.

• Különböző szociális és kulturális háttérrel rendelkező tanulók esélyegyenlőségének biztosítása.

• Az intézmény által megfogalmazott minőség folyamatos biztosítása a rendszeres, következetes ellenőrzés, mérés, értékelés alkalmazásával.

• Az iskola eszközállományának folyamatos javítása, korszerűsítése, bővítése. Az intézményi célokból eredő, nevelő-oktató munkánkkal kapcsolatos feladatainkat, illetve végrehajtásukat az alábbiak szerint határozzuk meg:

Rövid távú feladatok (1 év)

• Nyelvi, informatikai előkészítő évfolyam indítása.

• A tanulók érdeklődési körének megfelelő diákkörök és önképző körök szervezése, vezetése.

• Differenciált képességfejlesztés biztosítása.

• Iskolai rendezvények, megemlékezések szervezése, lebonyolítása.

• Versenyekre felkészítés, versenyeken való részvétel biztosítása.

• Tanulmányi kirándulások, színház- és múzeumlátogatások szervezése.

• Úszásoktatás megszervezése.

• Drog- és bűnmegelőzési programok szervezése.

• Pályázatok figyelése és elkészítése.

• Szakmai tanártovábbképzésen, tanfolyamokon, konferenciákon való részvétel biztosítása, az iskola igényeinek figyelembe vételével.

• Szakmai munkához nélkülözhetetlen szakfolyóiratok, szakkönyvek biztosítása.

• Diáknap szervezése.

• Elméleti és gyakorlati ismeretek nyújtása az egészség védelme és megőrzése érdekében.

• Iskolai támogatások rendszerének kidolgozása.

• Mulasztások következetes számonkérése.

Középtávú feladatok (2-3 év)

• Pályaorientációs feladatok ellátása.

• Idegen nyelv oktatásának fejlesztése érdekében meglévő külkapcsolatok ápolása, újak felkutatása.

• Nevelést-oktatást segítő eszközök korszerűsítése, bővítése, karbantartása, pótlása.

• Emelt szintű érettségire való eredményes felkészítés.

Hosszú távú feladatok (3 éven túli)

• Érettségi vizsgára való felkészítés.

• Továbbtanulásra való felkészítés.

• Munkába álláshoz szükséges ismeretek megszerzésének elősegítése.

• Az iskolai sportkör hatékony működtetése.

• Munkánkat környezetünk tisztántartásával, megóvásával végezzük.

• Tiszta, rendes környezet iránti igény kialakítása.

• Képzési formáink hatékony működtetése.

A pedagógiai feladatok megvalósításának alapvető színterei:

A tanítási órák, a tanítási órán kívüli foglalkozások, a felzárkóztató foglalkozások, a differenciált képesség fejlesztések, az osztályfőnöki órák, a diák önkormányzati tevékenységek, az iskolai rendezvények, a tanulmányi kirándulások.

A stratégiai tervet az éves munkaterv bontja le operatív feladatokra.

6. Vezetői ellenőrzés és értékelés rendszere

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, értékelési, minőségbiztosítási rendszere.

Ellenőrzés és értékelés

A fogalmak között jelentős átfedés van, azonban mégsem azonosak. Az értékelést az alábbiak különböztetik meg az ellenőrzéstől:

• Az értékelés középpontjában minden esetben az eredményesség és a minőség áll, célja ezek javítása, az iskola egészének vagy egyes elemeinek, funkcióinak a fejlesztése.

• Az értékelés az ellenőrzéssel szemben nem szabályoknak való megfelelés, hanem az eredményesség és a minőség vizsgálatára irányul.

Az értékelés eredményei nem csak néhány felelős vezető személy érdeklődésére tarthatnak számot, mint az ellenőrzés esetében, ezért az értékelés gyakran nyilvános.

A pénzügyi-gazdaságossági, törvényességi ellenőrzések, értékelések rendje összhangban kell, legyen az ÖMIP 1.14. A fenntartói ellenőrzések rendjében megfogalmazottakról.

Értékelés és minőségbiztosítás

Az értékelés legfontosabb funkciója a minőség biztosítása és fejlesztése, mégsem azonos fogalmak. A minőségbiztosítás tágabb fogalom: Minőségbiztosítás az iskola egyes elemeinek működésébe beépülve folyamatosan elősegíti a minőségi elvek érvényre jutását.

Azaz ne csak vizsgák idején értékeljünk, hanem a szervezeti működés és a pedagógiai folyamat minden pontján.

Mérés: Az intézményi munka ellenőrzésének, értékelésének egyik legfontosabb eszköze. A tantárgyi mérések mellett egyre több lehetőség van kipróbált mérési eszközökkel pedagógiai mérések elvégzésére is. Több ponton elvégzett méréssel becsülhető az ún. hozzáadott pedagógiai érték.

Ellenőrzés: Az iskolai szabályoknak (normáknak) való megfelelés.

Értékelés: A kitűzött célok és az elért eredmények összevetése.

Színterei: Tanulók tanulmányi munkája

• tanórai és tanórán kívüli tevékenységek • érettségi vizsgák

• tanulmányi versenyek tanulók magatartása, szorgalma (a helyi tantervben leírtak szerint) Pedagógusok, technikai dolgozók munkája

• önértékelés (évente, munkaközösségenként)

• vezetői ellenőrzés, értékelés

• tervezett (munkatervi)

• eseti

• külső, szakmai vizsgálat Intézményi szintű

• fenntartói, és egyéb vizsgálatok

• szakmai tevékenységre vonatkozó

• gazdasági, pénzügyi szempontú

• vizsgák

• irányított önértékelés

Ellenőrzési-értékelési rendszerünk

rövid távú céljai:

• a pillanatnyi teljesítmény javítása az erősségek kihasználásával, a gyengeségekre utaló visszajelzésekkel és annak megvitatásával, hogyan lehet ezeken úrrá az egyén, a testület;

• az egyéni képességek felszínre hozása és hasznosítása, az ehhez szükséges oktatási-képzési szükségletek és lehetőségek összhangba hozása.

hosszú távú célfai:

• az intézmény céljainak eredményes megvalósítását az optimális emberi erőforrás kihasználását segíti;

• pontos, tárgyilagos adatokat biztosít a minőségi munka elismeréséhez. egyéb céljai:

• a felelősség-hatáskör pontos meghatározása alapján az elvárások egyértelműbb megfogalmazását segíti;

• megbízható információt nyújt a tényleges teljesítményekről, a meglévő tartalékokról;

javítja a munkahelyi légkört a hitelesebb kommunikációval, az információáramlás minőségének javításával, fokozódik az együttműködési készség és mindezekkel együtt az egyéni és az intézményi stratégiai célok összhangját biztosítja.

Az értékelés módszerei, eszközei:

A teljesítményértékelési rendszer a közösen megállapított szempontokra épülő önértékelő lapokra és azokkal összhangban állóvezetői értékelő lapok segítségével történik.

Az önértékelő lapok kitöltését értékelő interjú követhetik. A kérdőívek skálája 5 fokozatú: kiváló, kimagasló teljesítmény; átlag feletti teljesítmény; munkaköri leírásnak megfelelő teljesítmény; javításra szoruló terület; feltétlenül javításra szoruló terület; nem kielégítő teljesítmény.

Az írásbeli értékelés és az interjú során megtörténik az egyeztetett értékelés kialakítása, a fejlesztendő területek kijelölése, az esetleges eltérések okainak feltárása.

Az értékelés gyakorisága:

A közösen megállapított szempontsor alapján a pedagógusok értékelésére évente kerül sor.

Az értékelés eljárásrendje:

1. Az értékelés szempontrendszerét és eljárásrendjét első alkalommal az intézmény pedagógusai kidolgozzák, majd minden vizsgálatnál felülvizsgálják azt és legitimálják.

2. Az értékelő lapokat a pedagógusok és az iskolavezetés október 1-ig megkapják az igazgatótól.

3. Az önértékelési-, óralátogatási- és vezetői értékelő lapokat elektronikusan minden év február 15-ig kell kitölteni.

4. A már kitöltött lapokat a minőségirányítási csoport február végéig összesíti, ellenőrzi.

5. Az igazgató a beadott lapok alapján március végéig elkészíti a végső értékelését, melyet írásban megkapnak az alkalmazottak.

6. Amennyiben az alkalmazott elfogadja az eredményt, azt aláírásával jóváhagyja. Ha az alkalmazott nem ért vele egyet, április végéig az igazgatóval egy előzetesen egyeztetett időpontban személyes interjún vehet részt, ahol összevetik a két értékelést, majd a végén meghatározzák a fejlesztési javaslatokat, kialakítják a végleges értékelést.

7. Az értékelés egy példányát megkapja az érintett, másik példánya a dokumentációs anyagba kerül, az értékelést követő 10 munkanapon belül.

8. Az értékelésről beszámolót készít az igazgató, a tantestület előtt ismerteti azt.

9. Az értékelés lezárása a folyamat értékelésével zárul, a szükséges korrekciók elkészülnek, a dokumentációt lezárják.

Az értékelési rendszer minőségbiztosítása:

Az értékelési folyamat a már lefolytatott értékelések visszajelzéseit figyelembe veszi, valamint minden pedagógusnak lehetősége van folyamattal kapcsolatosan észrevételt tenni írásban a minőségügyi vezetőnél. Amennyiben a javaslat elfogadásra kerül, akkor az eljárásrend korrekciója megtörténik.

7. Partneri igény, elégedettség és elégedetlenség mérésének rendje

Az eljárás célja kétévente felmérni a partnerek igényeit, elégedettségét és elégedetlenségét, valamint a mérési eredmények alapján elvégezni a szükséges beavatkozásokat.

Az eljárás magában foglalja:

- a partnerazonosítás frissítését - a felmérés lebonyolítását

- intézkedési terv készítését - a beavatkozás ellenőrzését

A mérés rendje

Minden tanévkezdéskor az igazgató, a minőségügyi vezető közreműködésével megszervezi a minőségügyi eljárás lebonyolításáért felelős teamet. Határidő: szeptember 15.

A team megbízása 1 tanévre szól, munkáját a minőségügyi megbízott irányítja.

Partnerazonosítás

A team szeptember 30-ig átnézi az Iskola partnerei táblázatot és elvégzi a szükséges változtatásokat és frissítéseket. Amennyiben a táblázatban lényegi változás történt:

- partner törlése,

- új partner felvétele,

- a felmérés gyakoriságának,

- a minta nagyságának megváltoztatása.

A változás tantestületi jóváhagyást igényel.

A felmérés tervezése

A csoport áttekinti az előző évben készült Intézkedési tervet és ellenőrzi, hogy az éves munkaterv tartalmazza-e az áthúzódó intézkedéseket. Az elemzés eredményét rögzíti Jelentés az intézkedésekről címmel. Határidő: szeptember 30.

A team az Iskola partnerei táblázat és a Jelentés az intézkedésekről alapján ütemezi az adott évre vonatkozó felméréseket, és október 15-ig elkészíti a Partneri elégedettségvizsgálat tervét. A felmérések időpontját november-január időszakra

kell tervezni. A terv tartalmazza a konkrét időpontokat, egyes felmérésekért felelős csoport tag megnevezését, a visszajelentés módját, időpontját.

Jelentés az intézkedésekről illetve a Partneri elégedettségvizsgálat tervét a tantestület hagyja jóvá. A szükséges tantestületi értekezlet megszervezéséért az igazgató a felelős, a téma előterjesztése a minőségügyi vezető feladata.

A tantestületi jóváhagyás után a csoport az Iskola partnerei táblázat alapján figyelembe véve az előző évek felméréseinek tapasztalatait, átvizsgálja szükséges mérőeszközöket (kérdőívek, interjúkérdések) és elvégzi a szükséges változtatásokat. A változtatás mértéke csak akkora lehet, ami nem gátolja a trendvizsgálat lehetőségét.

A véglegesített mérőeszközök sokszorosítása a minőségügyi megbízott feladata.

Felmérés, elemzés, intézkedési terv

A felmérések lebonyolítását a csoport felelős tagjai szervezik.

A beérkezett eredmények feldolgozása és elemzése a csoport feladata. Az elemzésnek ki kell terjednie a különböző partnercsoportok véleményének egymással, az előző évek mérési eredményeivel, illetve a Pedagógiai Programmal való összehasonlításra is. Az eredményeket az Összefoglaló jelentés a partneri elégedettségvizsgálatról tartalmazza. Az összefoglaló alapján készíti el a team az Intézkedési tervet, amely a javasolt beavatkozásokat a következő csoportosításban tartalmazza:

- igazgatói utasítással megoldható feladatok - fejlesztő tevékenységet igénylő feladatok

- az adott tanévben elvégezhető feladatok, - következő tanévre áthúzódó feladatok

8. Intézményi önértékelés rendszere

Az eljárás célja az intézmény adottságainak, eredményeinek felmérése, azok értékelése, a szükséges beavatkozások elvégzése.

Az önértékelés lebonyolítása

Az irányított önértékelés évében az igazgató - a minőségügyi vezető egyetértésével szeptember 15-ig megbízza az önértékelést lebonyolító team tagjait. A team vezetője a minőségügyi vezető.

A team október 15-ig áttekinti az önértékelés eszközeit (kérdőívek, illetve a 3.1ben leírt adatok, pontszámítási módszerek) előkészíti a szükséges módosításokat és jóváhagyás végett a tantestület elé terjeszti. A mérőeszközöknek ki kell elégíteni az eljárás céljában meghatározott követelményeket. A tantestületi értekezlet megszervezése és lebonyolítása a minőségügyi vezető a feladata.

Az egyes területek értékeléséhez szükséges mérések elvégzése, adatgyűjtések és a pontok kiszámítása a team feladata. Ezt a munkát a minőségügyi vezető koordinálja, határidő: január 15.

Az egyes területek pontértékének meghatározása után a team egy összegző jelentést készít Összefoglaló jelentés az irányított önértékelésről címmel. Ebben minden területen ki kell térni az intézmény erősségeire, illetve fejlesztendő területeire.

Az összefoglaló jelentést a minőségügyi vezető a nevelési értekezleten terjeszti a tantestület elé.

Elemzés, fejlesztési javaslat, nyilvánosságra hozatal

A tantestület által megvitatott és jóváhagyott összefoglaló jelentés és a Pedagógiai Program összehasonlító elemzése a team feladata. Az összehasonlító elemzés eredményeképpen a team fogalmazza meg és rangsorolja az intézmény előtt álló legfontosabb fejlesztendő területeket, illetve tegyen javaslatot a szükséges intézkedésekre a fejlesztendő területek, szükséges intézkedések című feljegyzésben.

A team által elkészített feljegyzést a tantestületi értekezleten vitatja meg és hagyja jóvá a tantestület. A hatékony tantestületi értekezlet előkészítése és a megszervezése a minőségügyi vezető feladata.

A tantestület által megvitatott és véglegesített fejlesztendő területek, szükséges intézkedések alapján a minőségügyi vezető a helyesbítő, megelőző, fejlesztő tevékenységek eljárásrendje szerint intézkedik.

Az Összefoglaló jelentés az irányított önértékelésről és a fejlesztendő területek, szükséges intézkedések nyilvánosságra hozataláról a minőségügyi vezető gondoskodik.

Az irányított önértékelés évében a tanévzáró értekezleten a minőségügyi vezető beszámol az irányított önértékelés következményeként elindított fejlesztésekről, intézkedésekről.

9. Intézményi értékelés alapján a működés javításának és folyamatos fejlesztésének rendszere

Az eljárás célja, hogy az iskolánk működése során keletkező problémajelzések, valamint az intézményt érintő külső és belső mérések, belső értékelések eredményei alapján észlelt hiányosságok, hibák, nem-megfelelőségek megszűnjenek, a szükséges javító, fejlesztő, megelőző tevékenységek megtörténjenek.

Az eljárás hatálya kiterjed az intézmény teljes működésére.

Az eljárás során a minőségügyi vezető feladata a működési problémák, nemmegfelelőségek összegyűjtése, és az iskolavezetéssel egyeztetve a megfelelő javító, fejlesztő tevékenységek elindítása.

Működési problémák, nem-megfelelőségek összegyűjtésének módja

Az intézmény napi működésében a dolgozók, tanulók által észrevett működési problémák összegyűjtése.

Hibajelentő lapot kell kitölteni

- az intézmény dolgozóinak, amennyiben működési rendellenességet vagy szabályoktól való eltérést tapasztalnak,

- a belső audit vezetőjének, amennyiben az audit során működési problémával találkozik,

- az iskolavezetés tagjainak a külső és belső mérés, a vezetői ellenőrzés során észlelt működési rendellenességekről, hiányosságokról, amennyiben úgy ítélik meg, hogy azok megszüntetéséhez helyesbítő, fejlesztő tevékenységre, vagy az ismételt illetve más területen történő bekövetkezés elkerülése érdekében megelőző tevékenységre van szükség.

- az iskolavezetés tagjainak, amennyiben a partneri igényfelmérés, irányított önértékelés eredményei alapján úgy ítélik meg, hogy helyesbítő, fejlesztő tevékenységre van szükség.

- a diákönkormányzatot segítő tanárnak az észlelt működési rendellenességekről, illetve a Tanulói észrevételek alapján.

Fejlesztő javaslat

A Fejlesztő javaslat c. lap kitöltése minden dolgozó joga. Célja, hogy a munkatársak javaslataikkal hozzájárulhassanak az iskolai működés hatékonyságának fejlesztéséhez.

Tanulók jelzései

A tanulók által észlelt hibák, működési rendellenességek jelzésére, a Tanulói észrevételek c. lap használható, melynek kitöltése minden tanuló joga. A kitöltött lapokat a DÖK által kihelyezett gyűjtőládába kell dobni, melynek kezelése a DÖK feladata, felelőse a diákönkormányzatot segítő tanár. A DÖK döntése alapján vagy saját hatáskörben feldolgozzák a jelzést, vagy a diákönkormányzatot segítő tanár kitölt egy Hibajelentő lapot vagy Minőségjavító indítvány lapot az esetről.

Az összegyűjtött lapok, információk feldolgozása, megoldási módok

A dobozokban található lapok további kezelése a minőségügyi vezető feladata. A gyűjtődobozok tartalmát hetente ellenőriznie kell.

A lapok tartalma alapján dönt a folytatásról, ami lehet:

- intézkedés

- intézkedési terv

- fejlesztő tevékenység

Minden hibajelzés után prevenciós elemzést köteles végezni. Az elemzés alapján dönt a folytatásról, ami lehet:

- intézkedés

- intézkedési terv

- fejlesztő tevékenység

Intézkedési terv

Amennyiben a jelzett probléma megoldása ismert, de elhárítása több lépésből álló, hosszabb folyamatot igényel, akkor a megoldás lépéseit intézkedési tervben kell rögzíteni. Az intézkedési tervet vagy a minőségügyi vezető készíti, vagy átadja ezt a munkát a területért felelős vezetőnek. A hibajelentő lapra rá kell írni az intézkedési terv megnevezését, készítőjét és a minőségügyi vezető aláírásával le kell zárni .

Fejlesztő tevékenység

Fejlesztő tevékenységet akkor folytatunk, ha a jelzett probléma oka, megoldása még nem ismert.

E tevékenységet a minőségügyi vezető a Fejlesztő tevékenység adatlap kitöltésével indítja. Az adatlapon rögzíti a fejlesztő tevékenység végrehajtásáért felelős személyt, a tevékenységben részt vevő team tagjait és a tevékenység határidejét. Az adatlap másolatát átadja a tevékenységért felelős személynek. A folyamatban lévő fejlesztő tevékenységekről a minőségügyi vezető nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a tevékenységért felelős személyek nevét és a határidőket.

10. Kommunikáció a partnerekkel

Az eljárás célja a partnerekkel való kommunikáció, az ezzel kapcsolatos panaszkezelés és az intézmény népszerűsítése.

Közvetlen partnerünkkel való kommunikáció szabályozása

Pedagógusokkal

Az iskola vezetősége minden tanítási hét hétfőjén 8.30-tól vezetői értekezletet tart, melyen megbeszélik, értékelik az elmúlt hét munkáját és a következő hét feladatait. Felelős: igazgató. Fenti értekezletről minden tanítási héten, kedden 7.45-től rövid tájékoztatást ad a vezetőség. Indokolt esetben rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze.

Nem pedagógus dolgozókkal

Az igazgató a gazdasági vezető bevonásával minden hónap első keddjén munkaértekezletet tart. Felelős: igazgató.

A távollévő dolgozókat az első munkanapon a gazdasági vezető tájékoztatja.

Diákokkal

A hétfői nevelőtestületi megbeszélés során felmerült, a tanulókat érintő ügyeket az osztályfőnökök továbbítják. Felelősök: osztályfőnökök.

Kiemelten fontos eseményekről tanítási napokon az iskolarádión keresztül vagy személyesen (a tornateremben összehívva) értesítjük a tanulókat. Felelős: nevelési igazgatóhelyettes

Ellenőrző könyvbe az osztályfőnök a diákkal íratja be a szülői értekezlet, fogadónap időpontját, valamint a pedagógus írja be a dicséreteket, büntetéseket. Felelős: nevelési igazgatóhelyettes

Évente kétszer kollégiumi közgyűlést szervezünk.

Szülőkkel

Fogadónapok

Évente kétszer az éves munkatervben meghatározott napon, 16-18,30 óra időtartamban várjuk a szülőket az iskolába. Az igazgatóhelyettesek az általuk készített terembeosztás rendjét a tanári szoba előtti folyosórészre és a megfelelő terem ajtajára kifüggeszti. A fogadóórán minden pedagógusnak (az óraadóknak és részmunkaidőben dolgozóknak is) részt kell vennie. A távolmaradást indokolt esetben az igazgató vagy az igazgatóhelyettesek engedélyezhetik előzetes kérelem alapján.

Szülői értekezlet

Minden évben 2 alkalommal szülői értekezletet kell tartani október és április hónapban.

Tanári fogadóóra

Minden tanárnak meg kell jelölnie egy tanórát, amelyben hetente fogadni tudja a szülőket. Az igazgatóhelyettesek ezeket az időpontokat összegyűjtik, kifüggesztik a tanári szoba faliújságjára. A kifüggesztett lista alapján az osztályfőnökök ismertetik a tanulókkal az ott tanítók fogadóórájának időpontjait.

SZMK-val A kibővített iskolavezetés az SZMK-val - működési szabályzata alapján - tartja a kapcsolatot. Felelős: igazgató, igazgatóhelyettesek

Fenntartóval

Az intézmény vezetője és a gazdasági vezető tartja a rendszeres kapcsolatot.

Kollégiummal

A kapcsolattartás folyamatos, vezetője részese a kollektív vezetői munkának.

11.1. Panaszkezelés szabályozása

A folyamat célja: a partnerekkel történő kapcsolattartás vevőorientált megvalósítása, felmerülő problémáik (panaszaik) megnyugtató megoldása, ezáltal az elégedettség javítása

I. Folyamatábra:

5. Az egyeztetést, megállapodást írásban rögzítik, és elfogadják az abban foglaltakat

9. Egyeztetés a panaszossal, megállapodás írásban rögzítése

10. A probléma megnyugtatóan lezárult, rögzítés, feljegyzés

II. A folyamat leírása:

I. szint

1. A panaszos problémájával az igazgatóhelyetteshez fordul.

2. Az igazgatóhelyettes aznap vagy másnap megvizsgálja a panasz jogosságát, amennyiben az nem jogos, akkor tisztázza az ügyet a panaszossal.

2. Jogos panasz esetén az igazgatóhelyettes egyeztet az érintettekkel. Ha ez eredményes, akkor a probléma megnyugtatóan lezárul.

II. szint

1. Abban az esetben, ha az igazgatóhelyettes nem tudja megoldani a problémát, közvetíti a panaszt azonnal az igazgató felé.

2. Az igazgató 3 napon belül egyeztet a panaszossal.

3. Az egyeztetést, megállapodást a panaszos és az érintettek szóban v. írásban rögzítik és elfogadják az abban foglaltakat, így az egyeztetés eredményes. Amennyiben a probléma megoldásához türelmi idő szükséges, 1 hónap időtartam után az érintettek közösen értékelik a beválást.

III. szint

1. Ha a probléma ezek után is fennáll, a panaszos képviselője jelenti a panaszt a fenntartó felé.

2. Az intézmény igazgatója a fenntartó bevonásával 15 napon belül megvizsgálja a panaszt, közös javaslatot tesznek a probléma kezelésére.

3. A fenntartó egyeztet a panaszos képviselőjével, amit írásban is rögzítenek.

A folyamat gazdája az igazgatóhelyettes, aki az év végén ellenőrzi a panaszkezelés folyamatát, összegzi a tapasztalatokat. Ha szükséges, elvégzi a korrekciót az adott lépésnél, és elkészíti a beszámolóját az éves értékeléshez.

III. Felelősségek és hatáskörök:

A folyamat felelőse: az intézet igazgatója

	Felelős	Érintett	Informált
2	Igazgatóhelyettes	A panasz alanya	Panaszos/Képviselője
3	Igazgatóhelyettes	A panasz alanya	Panaszos/Képviselője
4	Igazgató	Panaszos/Képviselője	Igazgatóhelyettes
5	Igazgató	Panaszos/Képviselője	Igazgatóhelyettes
6	Igazgató	Panaszos/Képviselője	Fenntartó képviselője
7	Igazgató	Panaszos/Képviselője	Fenntartó képviselője
8	Igazgató	Panaszos/Képviselője	Fenntartó képviselője
9	Igazgató	Panaszos/Képviselője	Fenntartó képviselője

IV. A dokumentumok és bizonylatok rendje:

	A bizonylat megnevezése	Kitöltő/készítő	Megőrzési hely	Megőrzési idő	Másolatot kap
1	Panaszlap	Partner	Iktató	5 év	Panaszos képviselője
6	Jegyzőkönyv	Irodavezető	Iktató	5 év	Panaszos képviselője
9	Feljegyzés	Fenntartó	Iktató	5 év	Panaszos képviselője

11.2. Panaszkezelési rendje az alkalmazottak részére

A folyamat célja:. a munkatársakkal történő kapcsolattartás vevőorientált megvalósítása, felmerülő problémáik (panaszaik) megnyugtató megoldása, ezáltal az elégedettség javítása

I. Folyamatábra:

6. Az intézmény igazgatója, dolgozója a fenntartó képviselőjének bevonásával megvizsgálja a panaszt, közös javaslat a probléma kezelésére – írásban is.

7. Egyeztetés a panaszossal, megállapodás írásban rögzítve

5. Panasz jelzése a fenntartó felé

4. Az egyeztetést, megállapodást írásban rögzítik és elfogadják az abban foglaltakat

3. A felelős egyeztet a panaszossal

2. A panasz jogosságának vizsgálata

II. A folyamat leírása:

I. szint

1. Az alkalmazott panaszát szóban vagy írásban eljuttatja ahhoz a személyhez, aki a felelőse annak a területnek, ahol a probléma felmerült. Az adott területek felelőseit a felelősségi mátrix tartalmazza.

2. I. szinten a felelős 3 napon belül megvizsgálja a panasz jogosságát. Ha a panasz nem jogos, akkor a felelős tisztázza az ügyet a panaszossal.

3. Ha a panasz jogosnak minősül, akkor a felelős 5 napon belül egyeztet a panaszossal.

4. Ezt követően a felelős és a panaszos az egyeztetést, megállapodást írásban rögzíti és a panaszos elfogadja az abban foglaltakat. Ebben az esetben a probléma megnyugtatóan lezárult, rögzítés feljegyzésben. Amennyiben a panasz megoldásához türelmi idő szükséges, 1 hónap időtartam után közösen értékeli a panaszos és a felelős a beválást.

5. Ha a türelmi idő lejártával a probléma nem oldódott meg se a felelős,se az igazgató közreműködésével, akkor az igazgató a fenntartó felé jelez.

II. szint

6. 15 napon belül az intézmény igazgatója a fenntartó képviselőjének bevonásával megvizsgálja a panaszt, közös javaslatot tesz a probléma kezelésére – írásban is.

7. Ezután, a fenntartó képviselője és az igazgató egyeztetnek a panaszossal, a megállapodást írásban rögzítik. Amennyiben türelmi idő szükséges, 1 hónap időtartam tán közösen értékelik a beválást. Ha ekkor a probléma megnyugtatóan lezárult, a megoldást írásban rögzítik az érintettek.

III. szint

8. Ha a panaszos eddig nem fordult problémájával a munkaügyi bírósághoz, akkor most már csak oda fordulhat. Az eljárást törvényi szabályozók határozzák meg.

III. Felelősségek és hatáskörök:

A folyamat felelőse: igazgatóhelyettes

	Felelős	Érintett	Informált
1.	Panaszos	Felelős	-
2	Felelős	Panaszos	Igazgató
3	Felelős	Igazgató/Panaszos	-
4	Felelős	Panaszos	Igazgató
5	Igazgató	Panaszos	Fenntartó
6	Fenntartó képviselője	Igazgató/Panaszos	-
7	Fenntartó képviselője	Igazgató/Panaszos	-

IV. A dokumentumok és bizonylatok rendje:

	A bizonylat megnevezése	Kitöltő/Készítő	Megőrzési hely	Megőrzési idő	Másolatot kap
1	Panaszlevél írás	Panaszos	Iktató	5 év	Igazgató
2	Feljegyzés	Felelős	„panasz dosszié”	5 év	Érintettek
3	Feljegyzés	Igazgató	Iktató	5 év	Panaszos
4	Javaslat	Fenntartó képviselője	Iktató	5 év	Panaszos
5	Feljegyzés	Fenntartó képviselője	Iktató	5 év	Panaszos
6	Bírósági határozat	Munkaügyi Bíróság	Iktató	10 év	Panaszos, Igazgató

Mellékletek:

Önértékelő lap a pedagógusok teljesítményértékeléséhez

Név: ………………………………… Szak: ……………………………………..

(5: kiváló, kimagasló teljesítmény; 4: átlag feletti teljesítmény; 3: munkaköri leírásnak megfelelő teljesítmény;

2: javításra szoruló terület; 1: feltétlenül javításra szoruló terület, nem kielégítő teljesítmény)

	Terület	Teljesítményérték
	Szakmai továbbképzéseken, fórumokon való részvétel, megszerzett ismeretek felhasználása
	Az oktatástechnikai eszközök (pl. IKT, kísérletezés stb.) alkalmazásának hatékony használata
	Változatos módszerek kialakítása, differenciált foglalkozások
	Megfelelő számú érdemjegy megléte
	A különböző ellenőrzési és értékelési formák célszerű és változatos használata és ennek rendszeressége
	Az írásbeli számonkérés határidőre történő javítása és az eredmény közlése a tanulóval
	Tanórán kívüli egyéb tevékenység szervezése (pl. versenyre, nyelvvizsgára felkészítés; szakkör, önképző kör, sportfoglalkozás, korrepetálás tartása)
	A tanügyi dokumentumok rendszeres és pontos vezetése (pl. napló, ellenőrző, bizonyítvány, törzskönyv, stb.)
	Foglalkozások pontos megkezdése (pl. óra, rendezvény, értekezlet, stb.)
	Precizitás a munkavégzés egyéb területein (pl. rend a szertárban, tanáriban, osztályteremben, szaktanteremben, tanulóban, munkaeszközök között, stb.)
	Iskolai, kollégiumi és kisebb közösségi rendezvények szervezésében és lebonyolításában való részvétel (pl. ünnepségek, diáknap, szalagavató bál, osztályrendezvények, DÖK munkájának segítése)
	Határidős feladatok pontos elvégzése
	Munkaközösségi feladatokban való aktív részvétel
	Együttműködés a kollégákkal a tanulmányi és nevelői munka során
	Kapcsolattartás, kommunikáció (pl. szülőkkel, iskolán kívüli partnerekkel, stb.)
	A tanár-diák kapcsolat minősége (pl. támogató magatartás, tolerancia, empátia, következetesség, stb.)
	Házirend, napirend betartása és betartatása
	A sajátos nevelési igény és a hátrányos helyzet kezelése
	Terhelhetőség, innovativitás, kreativitás
	Pályázatírás és megvalósítási tevékenység
	Aktív részvétel osztályozó, nevelési és szülői értekezleteken, fogadóórákon
	Segítség a helyettesítendő óra előkészítésével, szakszerűségével kapcsolatban (pl. tananyag időben történő meghatározása, stb.)
	Az oktatott anyag illeszkedése a tantervekhez, pedagógiai programhoz, munkaközösségi irányelvekhez
	15 fő feletti csoportlétszám tanítása a kötelező óraszám legalább 50%-ban	igen/nem

ELLENŐRZÉS						ÉRTÉKELÉS
TERÜLET	mérési pont	módszer	gyakoriság	dokumentáció	felelős	mérési ont	módszer	gyakoriság	dokumentáció	felelős
Tanulmányi munka	belső ell. szerint, esetenként	dokumentumelemzés	havonta	napló, ellenőrző	oszt.f., igh., igazgató	folyamatos tanmenet szerinti félév, évvége	szóbeli, írásbeli	Eseti tanmenet szerinti, félévente	ellenőrző, napló, bizonyítvány	szaktanár
Versenyeredmények	tanév végi értékelés, a tanév során 3 alkalommal	tantestületi értekezlet és tanár-diák fórum	évente	összesítések, jegyzőkönyvek	igazgató, igh., mk. vez.	versenyek	írásbeli, szóbeli	évente	jegyzőkönyv	szaktanár
Vizsgák	Évente legalább kétszer			jegyzőkönyv	igazgató, igh.	vizsga	írásbeli, szóbeli	aug.-szept.,febr., máj. XII. évf.	jegyzőkönyv	vizsgáztató
Magatartás	folyamatos osztályozó értekezlet	óralátogatás megbeszélés	Folyamatos, félévente	feljegyzés	igazgató, igh.	félév, év vége	önértékelés megbeszélés	félévente	napló	osztályfőnök
Szorgalom	folyamatos osztályozó értekezlet	óralátogatás megbeszélés	Folyamatos, félévente	feljegyzés	igazgató, igh.	félév, év vége	önértékelés megbeszélés	félévente	napló	osztályfőnök
Fegyelmi ügyek	esetenként	dokumentumelemzés, megbeszélés	esetenként	jegyzőkönyv	igh.	félév, év vége	megbeszélés	félévente	jegyzőkönyv	igazgató
Jutalmazások (motiváció)	munkaterv szerinti	óralátogatás dokumentumelemzés	rendszeres	feljegyzés, napló	igazgató, igh., mk. vez.	félév, év vége	dokumentum, érdekképe. bevonása, elemzés	félévente	jegyzőkönyv	igazgató, igh.

Belső mérések	Tanmenet szerint, 10. év végén A.J.T.P.- program szerint	dokumentum-elemzés	Folyamatos, évente	napló, jegyzőkönyv	igh., programfelelős	tanmenet szerint, 10. év végén	írásbeli, szóbeli	rendszeres, évente	napló, jegyzőkönyv	szaktanár, mk. vez.
Külső mérések	esetenként	Írásbeli	esetenként	jegyzőkönyv	igh.	esetenként	írásbeli	eseti	jegyzőkönyv	igh.
Tanmenet, program	IX.30.	dokumentumelemzés	évente	tanmenet	igh.	félév, év vége	beszámoló	félévente	jegyzőkönyv	igazgató
Tankönyv, taneszköz	IX. 15., II. 15.	dokumentumelemzés megbeszélés	félévente	rendelések, leltári jegyzőkönyv	igh., mk. vez. tankönyvfelelős	félév, év vége	beszámoló	félévente	jegyzőkönyv	igazgató, igh.
Oszt.f., mk. vez-i tevékenység	munkaterv szerint	óralátogatás dokumentumelemzés megbeszélés	munkaterv szerint	feljegyzés	igazgató, igh.	félév, év vége	beszámoló	félévente	jegyzőkönyv	igazgató, igh.
Pedagógusok munkája	munkaterv szerint	óralátogatás dokumentum-elemzés	munkaterv szerint	feljegyzés, napló	igazgató, igh., mk. vez.	félév, év vége	beszélgetés, dokumentum-elemzés	félévente	feljegyzések	igazgató
Mk. vez-i szakmai munka	munkaterv szerint	óralátogatás iskolai elemzés, beszélgetés	munkaterv szerint	napló, feljegyzés	igazgató, igh.	tanév vége	önértékelés	évente	jegyzőkönyv	igazgató, igh.
Házirend	folyamatos	iskolabejárás óralátogatás dokumentum-elemzés	folyamatos	feljegyzés	igazgató, igh.	évente	beszámoló	évente	jegyzőkönyv	igazgató
Ügyeleti rendszer	folyamatos	Dokumentum-elemzés, beszámoltatás	folyamatos	feljegyzés	igazgató, igh.	évente	beszámoló	évente	jegyzőkönyv	igazgató
SZMSZ, Pedagógiai Program végrehajtása	igazgatói utasítás szerint	jogszabály és dokumentum-elemzés	2 évente	feljegyzés	igazgató	2 évente	beszámoló	2 évente	jegyzőkönyv	igazgató