H Á Z I R E N D
A Zrínyi Ilona Gimnázium és
Kollégium házirendje az Intézmény tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezéseit
tartalmazza a magasabb jogszabályok előírásai alapján.
I. Általános
alapelvek
A házirend célja és feladata
1. A házirend megállapítja
a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával és az iskola munkarendjével
kapcsolatos rendelkezéseket, amelyek biztosítják:
1. az intézmény törvényes
működését,
2. az egyéni és kollektív
jogok érvényesülését,
3. a pedagógiai
programban megfogalmazott célok megvalósítását,
4. az oktató-nevelő munka
maradéktalan ellátását.
2. A házirendbe foglalt
előírások biztosítják a tanulók iskolai, közösségi életének megszervezését,
szabályozzák az iskolahasználók, főleg a tanulók egymással való kapcsolatát.
A házirend jogi
háttere:
- A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX.
többször módosított törvény,
- A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi
XXXVII. törvény,
- A nevelési-oktatási intézmények működéséről
szóló 11/1994. MKM rendelet
- A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás,
valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004. OM rendelet
A házirend készítése, elfogadása
A házirendet az iskola
igazgatója készíti, és a nevelőtestület fogadja el. A házirend elfogadásakor
illetve módosításakor a szülői szervezet, az iskolai diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol. A házirend a fenntartó jóváhagyásával válik
érvényessé.
Ha az egyetértési jog
gyakorlója nem ért egyet a házirend tartalmával, vagy annak egyes részeivel,
akkor azt írásban meg kell indokolnia.
A vitatott kérdést, módosítást a
nevelőtestületnek 30 napon belül újra kell tárgyalnia, s vagy módosítja
álláspontját, vagy pedig fenntartja azt.
Vitás esetekben 5 fős
bizottságot kell létrehozni a kérdések végleges rendezésére
A házirend aláírása
hitelesíti mind az elfogadást, mind az egyetértési jog gyakorlását.
(A házirendet az
intézmény nevelőtestülete részéről az igazgató, az egyetértési jogot gyakorlók
részéről a szülői szervezet elnöke, illetve a diákönkormányzat vezetője írja
alá.)
A házirend hatálya
1. Személyi hatálya:
A házirend kiterjed
- a tanulóra a tanuló intézménybe történő
jogszerű belépésétől, annak jogszerű elhagyásáig terjedő időre. A házirend előírásait az iskola tanulóira
szorgalmi időben és tanítási szünetben egyaránt alkalmazni kell, a
beiratkozástól a tanulói jogviszony megszűnéséig.
- szülőkre,
- pedagógusokra,
- iskolai alkalmazottakra.
A házirend az egyenlő
bánásmód elve szerint nem tesz különbséget a tanulói jogok és kötelességek
szabályozásakor életkor alapján, azaz a nagykorú
diákok számára is kötelező érvényű a házirend, annak megszegése fegyelmi
vétségnek számít.
2. Területi hatálya:
A házirend vonatkozik:
- az iskola területére
- az ahhoz kapcsolódó területekre (pl.
étkező...)
- az iskolai élet különböző helyszínei közötti
közlekedésre
- az iskolán kívüli, iskola által szervezett
tanítási időn túli, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó
rendezvényekre (kirándulás, színház-, mozi-, és tárlatlátogatás, testvériskolai
kapcsolaton belül történő utazások, tanulmányi verseny
3. Időbeli hatálya:
A házirend a fenntartó
jóváhagyásától kezdve a következő módosítás időpontjáig érvényes.
A házirend felülvizsgálata, módosítása
1. Az érvényben lévő házirendet kötelező
felülvizsgálni, módosítani, ha
- jogszabályi változások következnek be,
- az igazgató, a nevelőtestület, a
diákönkormányzat, a szülői szervezet igényt tartanak erre.
2. A felülvizsgálat elindítása írásban történik,
melyet a kezdeményező fél képviselője nyújt be az igazgatónak.
3. A felülvizsgálatot a javaslat beérkezését
követő 30 napon belül be kell fejezni (egyeztetés, elfogadás), s annak
eredményét a módosított házirendben rögzíteni kell.
A házirend nyilvánosságra hozatala
A házirendet az
elfogadástól számított 10 napon belül nyilvánosságra kell hozni, amelyről az
intézmény igazgatója köteles intézkedni.
1.
A
házirendet az alábbi helyekre jól láthatóan ki kell függeszteni:
- titkárság
- tanári szoba
- igazgatóhelyettesi iroda
- diákönkormányzat helyisége
- osztályterem
2.
A
házirendből egy-egy példányt kapnak:
- diákönkormányzat vezetője
- szülői szervezet
- a diákönkormányzatot segítő felnőtt személy
- osztályfőnökök
- minden tanuló az iskolába való
beiratkozáskor
3.
A
házirendet minden tanév elején ismertetni kell
- osztályfőnöki óra keretében a tanulókkal
- szülői értekezleten a szülőkkel
- az új kollegákkal a munkába állást követő 14
napon belül
4. Az évi rendes diákközgyűlésen a
diákönkormányzat és az iskola képviselője beszámol a házirendben
meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól.
A diákközgyűlést
képviseleti formában osztályonként maximum 5 fővel szervezzük.
II. A tanulói jogviszony
1.
A
tanulói jogviszony létrejöhet felvétel és átvétel útján.
- A felvételi eljárás irányelveit a 11/1994-es
MKM rendelet 8-as számú melléklete, valamint az iskola felvételi szabályzata
tartalmazza.
- Átvételről az igazgató dönt az alábbi irányelvek
szerint:
a) A tanuló átlaga nem lehet alacsonyabb, mint az
iskola átlaga.
b) A tanuló megfelelő szinten van az adott idegen
nyelvből.
c) Az osztálylétszámra s az osztályközösség
érdekére való tekintettel az átvételhez az adott osztály osztályfőnöke is
hozzájárul.
Ezektől – kivételes,
méltánylandó esetekben – az igazgató eltérhet.
2.
A
tanulói jogviszony megszűnése:
- A tanulói jogviszony a gimnáziumban az utolsó
évfolyam elvégzését követő első vizsgaidőszak utolsó napjáig tart.
- A tanulói jogviszony megszűnik - tanköteles
tanuló kivételével - 30 igazolatlan óra esetén.
- Fegyelmi eljárás határozatának jogerőre
emelkedése után.
- A szabad iskolaválasztás jogát fenntartva
minden tanulónak biztosítjuk az iskolaváltás lehetőségét, ha a tanköteles
tanuló igazolja, hogy más oktatási intézménybe beiratkozott (Iskolaváltoztatási
bizonyítvány).
A távozás tényét – a
szülővel együtt – írásban köteles bejelenteni legalább
5 munkanappal a váltás előtt. Dokumentumait csak akkor kaphatja meg, ha
tartozásait (kollégiumi díj, könyvtár, egyéb iskolával szembeni tartozás pl.:
okozott kár) igazoltan rendezte. Erről az osztályfőnök minden esetben köteles
meggyőződni. Szintén az osztályfőnök feladata, hogy a központi nyilvántartás és
a TB-támogatás igénylése miatt a távozó diákot jelentse a titkárságon az erre
rendszeresített űrlapon. A gyermeket az iskolai nyilvántartásból töröljük.
III. Munkarend
1. A tanítási nap
rendje
Az iskolában a
tanítási órák és az óraközi szünetek rendje a következő:
1. óra 7.30 – 8.15
2. óra 8.20 – 9.05
3. óra 9.15 – 10.00
4. óra 10.10 – 10.55
5. óra 11.05 – 11.50
6. óra 12.00 – 12.45
7. óra 13.10 – 13.55
8. óra 14.00 – 14.45
A tanuló a tanítási
idő alatt köteles az iskolában tartózkodni.
8.00-tól 12.45-ig az
épületet zárva tartjuk. Az iskolát ekkor csak az osztályfőnök vagy az
igazgatóhelyettesek írásos engedélyével lehet elhagyni különösen indokolt
esetben (rosszullét, rendkívüli családi esemény miatt). Órarendi lyukasóra
esetén az osztályfőnök az ellenőrzőbe bejegyezve állandó kilépőt adhat a szülő
írásbeli hozzájárulásával.
Óra és
szünetrövidítést rendkívüli esetekben az igazgató rendelhet el.
2. A tanítási órák
rendje
Egy-egy tanítási óra
menetét és belső rendjét a szaktanár
határozza meg.
A tanuló kötelessége, hogy a tanítási órára tankönyveit, füzeteit és
ellenőrzőjét, valamint a tantárgy sajátosságainak megfelelő felszerelést magával hozza, előkészítse.
Tanítási óra alatt tanuló nem tartózkodhat a tantermen kívül.
A tanuló köteles
képességeihez mérten a legnagyobb mértékben segíteni a tanár és tanulótársai
tanórai munkáját.
Fegyelmezetlen magatartásával senkit nem hozhat
hátrányos helyzetbe, nem akadályozhat
a tanulásban az iskola folyosóján való
hangos tartózkodással sem, amennyiben a fentieket megszegi, a fegyelmező
intézkedések fokozatai érvényesek rá. Ennek tényét a haladási naplóba és az
ellenőrzőbe is be kell vezetni.
Ha a tanár
10 perc elteltével nem jelenik meg, a hetes köteles ezt jelezni az
igazgatóhelyettesi irodában
3. A
szünetek rendje
A tanórák közötti
szünetek a felfrissülést szolgálják. A tanárok és a diákok ezt a jogot
kötelesek tiszteletben tartani. A diákok kultúrált magatartása alapfeltétele
annak, hogy tevékenységükben ne zavarjanak másokat.
A tanulók a tantermek
rendjét tiszteletben tartva tartózkodhatnak a tantermekben.
A folyosókat és a
lépcsőket és a tanári előtti teret a közlekedés számára szabadon kell hagyni.
Ablakpárkányon,
radiátoron ülni, az ablakon kimászni tilos, a mosdó helyiségeket
rendeltetésszerűen kell használni!
Szünetben szintenként
tanári ügyelet működik.
Folyosón felügyelő tanárok feladata
Minden szinten
minden szünetben az adott felügyelő tanár ellenőrzi a mellékhelyiségek rendjét
(figyel arra, hogy ne legyen dohányzás az épületben, az iskola egész területén).
Az ügyeletesnek a
folyosó rendjét is figyelemmel kell kísérni, az eldobott szemetet a gyerekekkel
föl kell vetetni. Szúrópróbaszerűen egy-két osztályterembe is be kell néznie,
ahol szintén össze kell szedetni az esetleges szemetet.
4. Ebédelési rend
Ebédelni 11.50-től a
szünetekben vagy a tanítás után lehet.
Az étkezési díjat
minden hónapban csak az iskola által megadott és kihirdetett napokon lehet
befizetni.
Ha a tanuló az
iskolából mulaszt, az ebédet a gondnokoknál lehet lemondani.
A lemondás csak a következő naptól érvényes.
5. A hivatalos
ügyintézés rendje
- A nevelőket a tanulók óraközi szünetekben indokolt
esetben, s csak az érintett tanulók úgy kereshetik fel, hogy kihívják őket a
tanári szobából. Tanuló a tanári szobában nem tartózkodhat!
- A titkári szobában munkatársaink naponta 11.00
– 14.00 óra között intézik a tanulók hivatalos ügyeit. A diákok ebben az
időpontban fordulhatnak hozzájuk segítségért.
- Minden tanárnak hetente egy fogadóórája van,
a diákok és a szülők ebben az időpontban kereshetik fel őket. A fogadóórák
időpontját az osztályfőnökök a diákok ellenőrző könyvébe beíratják.
- Iskolánk igazgatója a diákokat és a szülőket
szintén fogadóóráján várja, sürgős esetben időpontot lehet kérni az 500-567-es
telefonszámon.
6. A tantermek használati rendje
- Az
iskola tanulói az iskola termeinek, könyvtárának, sportlétesítményeinek,
számítástechnika tantermeinek használatához kapcsolódó jogaikat az első tanév
megkezdésétől tanulói jogviszonyuk megszűnéséig gyakorolhatják.
Az iskolai könyvtár
működési rendjét az iskola szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. A
nyitva tartás és a kölcsönzés rendje és ideje a könyvtárban ki van függesztve.
- A számítástechnika termek tanórán kívüli
használatának szabályait az iskola számítógép hálózatának használati
szabályzata tartalmazza.
Az informatika
termekben tanítási időn kívül is csak szaktanár, illetve a rendszergazda
állandó, jelenlevő felügyelete mellett dolgozhatnak tanulók. Itt be kell
tartani az informatika teremben alkalmazott óvó és védő előírásokat:
a)
Az adatvédelemmel kapcsolatban
b)
Balesetvédelemmel kapcsolatban
c)
A gépek és programok állapotának megőrzésével kapcsolatban
- A tanulók az iskola egyéb szaktantermeit
csak engedéllyel és tanári felügyelettel használhatják.
- Az iskolai eszközöket és berendezési
tárgyakat a tanulók a megfelelő szakórákon, tanórákon vagy tanórán kívüli
tevékenységek közben használhatják tanári felügyelet mellett. Elvárt, hogy a
használt eszközöket sértetlen, tiszta állapotban, rendezetten adják vissza. A
sérült, balesetveszélyessé váló eszközöket a tanárnak azonnal jelenteni kell.
- A tanuló az iskola épületét, eszközeit, berendezéseit
rendeltetésszerűen köteles használni. Tudomásul veszi, hogy a nem
rendeltetésszerű használatból eredő minden károkozásért a Közoktatási törvény
77.§-a alapján kártérítési felelősség terheli.
- Hirdetések az iskolában csak a kijelölt
táblákon, a korlát melletti lambériákon helyezhetők el.
Az emléktábla és az emlékfal alatt
hirdetéseket tilos kitenni! Hirdetéseket csak az igazgatóság engedélyével,
bélyegzővel ellátva lehet kifüggeszteni.
7. A tanórán
kívüli foglalkozások rendje:
- Tanulószoba, szakkör, tehetséggondozás,
korrepetálás, érettségi előkészítő, énekkar, sportkör, tömegsport a
résztvevőkkel egyeztetett időpontban, az intézmény nyitva tartási idején belül
bármikor szervezhető, ha a foglalkozás tanítási órával nem ütközik; és annak
helyét és idejét az igazgatósággal
egyeztették.
- Egyéb osztálykeretben szervezett
foglalkozás, iskolai rendezvény előre egyeztetett időpontban legkésőbb 2100
óráig tartható, ettől egyedi esetekben, igazgatói engedéllyel lehet eltérni.
8. Az egészségügyi
ellátás rendje:
- A tanulók rendszeres egészségügyi
felügyeletét és ellátását az intézményben iskolaorvos és iskolai védőnő
biztosítja. Az iskolaorvos heti egy alkalommal rendel a kollégiumban
tanévenként meghatározott napokon és időpontban.
- Az iskolaorvos elvégzi – vagy szakorvos
részvételével biztosítja – a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését,
szűrését az alábbi területeken:
- fogászati vizsgálat minden évfolyamon évente
kétszer
- belgyógyászati vizsgálat a 9. osztályosoknak
- Az iskolai védőnő elvégzi a tanulók
higiéniai, tisztasági, szemészeti szűrővizsgálatát előre meghatározott
csoportokban.
9. Az
osztálykirándulások rendje:
Az osztálykirándulások
rendjét az iskola munkaterve tartalmazza. A kirándulások egy időpontban
történnek, ősszel, szeptemberben (kivétel a 9. évfolyam). A konkrét időpontról
a mindenkori munkaterv dönt. Tanulmányi kirándulásra minden tanévben két
munkanap fordítható.
Amennyiben az osztály
20%-a nem kíván részt venni a kiránduláson, az osztályfőnök dönthet úgy, hogy a
kirándulás helyett rendes tanítási napot tart. Az itthon maradó diákok a
tanítási napot az iskolában kötelesek tölteni.
Az osztály súlyos
vétsége esetén az osztályfőnök az igazgatóval egyeztetve dönthet úgy, hogy a
következő tanévben nem viszi kirándulni az osztályát.
10. A tanév rendje
A tanév rendjét a
diákönkormányzattal és a szülői szervezettel egyeztetve a tantestület minden év
szeptemberében a nyitó értekezleten fogadja el. Az egy tanítás nélküli munkanap
felhasználásáról a diákönkormányzat szabadon dönthet (diáknap). Az iskola
munkarendjét egyeztetni kell mindkét kollégium munkatervével.
11. A testnevelés
órák rendje
a)
A testnevelés órák előtti, alatti és utáni teendőkre vonatkozóan
mindenkor a testnevelő tanárok utasításai a mérvadók.
b)
A tanulók felmentésükkel kötelesek az iskolaorvoshoz
fordulni szeptember 30-ig, hiszen a felmentést a szakorvos véleménye alapján
csak ő adhatja meg, ő sorolja a diákokat a megfelelő kategóriákban (könnyített testnevelés,
gyógytestnevelés, teljes felmentés). Amennyiben a megadott időpontig nem
rendelkezik iskolaorvosi besorolással, köteles állapotának megfelelően a
tanórákon részt venni.
c) A teljes felmentetteknek kötelező a
testnevelési órán megjelenni. Értelemszerűen ez a gyógytestnevelésen
részvevőkre nem vonatkozik. Az átmeneti felmentésekről a testnevelő tanárok
intézkedhetnek az orvosi vagy szülői kérelem alapján.
d)
A testnevelési órákra, edzésekre (a sportfoglalkozásokra)
vonatkozó óvó-védő rendszabályok:
-
a
tanuló a tornateremben csak pedagógus felügyeletével tartózkodhat;
-
a
sportfoglalkozásokon, a testnevelési órákon a tanulóknak – az utcai (iskolai)
ruházat helyett az év elején meghatározott egységes sportfelszerelést kell
viselni – sportfelszerelést (tornacipő, edzőcipő, póló, trikó, tornanadrág,
melegítő) kell viselniük;
-
a
sportfoglalkozásokon, a testnevelési órákon a tanulók nem viselhetnek karórát,
gyűrűt, nyakláncot, lógó fülbevalót.
-
a
műköröm viseléséből adódó sérülésekért az iskola felelősséget nem vállal.
-
a
gyógytestnevelésre besorolt tanulók heti óraszáma 3, melyet törvény ír elő, ők
a délután szervezett órákon kötelesek részt venni, hiányzásukat igazolniuk
kell, s távolmaradásukról az osztályfőnöküket és a gyógytestnevelő tanárt értesíteniük
kell.
e)
Testnevelés óra időtartama alatt a diákok táskájukat és
ruhájukat a bezárt öltözőkben hagyhatják. Az öltözők bezárása a testnevelő
szakos szaktanár felelőssége.
IV. A tanulók jogai
és kötelességei
Tanulói jogok
A tanulónak joga, hogy a nevelési–oktatási
intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák.
A tanuló személyiségét, emberi méltóságát és
jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani a
fizikai és lelki erőszakkal szemben.
A tanulónak joga, hogy képességeinek,
érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön.
1. A tanulót megilleti a tájékozódás joga az
iskola alapdokumentumaival, programjaival kapcsolatban
2. A tanuló joga, hogy a
témazáró dolgozat időpontját 5 munkanappal korábban megtudja.
3. A dolgozatok
érdemjegyét a feladatok pontozásával és a ponthatárok megállapításával kell a
szaktanároknak kialakítani.
4. A tanuló joga,
hogy dolgozatát 11 munkanapon belül kiértékelve visszakapja. Az adott határidőn
túl kézhez kapott dolgozatok érdemjegyét a tanuló nem köteles elfogadni. A
szabály be nem tartása miatt az érintett diák írásban tehet panaszt az iskola
vezetőségénél.
5. A tanuló
naponta legfeljebb kettő dolgozatot írhat. Dolgozatnak minősül a legalább 4
lecke anyagára épülő számonkérés.
6. Joga van megtudni a szaktanártól és az
osztályfőnöktől tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését; joga
van a kijavított és leosztályozott dolgozatát megtekinteni, és az értékelés
szempontjait megismerni.
7. Választhat a választható tantárgyak,
foglalkozások közül.
8. Az egyesülési jog alapján részt vehet
a diákkörök, művészeti körök, a sportkör, szakosztályok munkájában,
foglalkozásain.
9. A tanuló választó és választható lehet a
diákképviseletbe, ott valamennyi javaslattételi és egyetértési jogával élhet.
10. A diákönkormányzathoz fordulhat
érdekképviseletért, kérheti a jogorvoslat lehetőségét.
11. Joga van 11-12. osztálytól kezdve legfeljebb
két emelt szintű érettségi vizsga felkészítő órára jelentkezni. Többlet
(délutáni) fakt esetében igazgatói engedély alapján a fakt látogatható
előrehozott érettségi szándéka esetén. Az egyéni haladás lehetőségével élve
akkor is bekapcsolódhat az emelt szintű képzésbe, ha már korábban teljesítette
a Pedagógiai program iskolánkban előírt követelményeit. Fakultációt látogatni
csak hivatalos, bejegyzett jelentkezés alapján lehet.
12. Joga van megyei, területi és országos
tanulmányi versenyeken részt venni.
13. A
tanulónak joga van panasszal élni az osztályfőnöknél, ill. az igazgatóságnál,
ha úgy érzi, hogy jogainak gyakorlásában akadályozzák.
14. A tanulóra is vonatkozik az információs
önrendelkezési jog:
Személyes adatot
feldolgozni és felhasználni csak pontosan meghatározott és jogszerű célra
szabad. A tanuló nevére szóló levelet csak a címzett olvashatja el. Az
adatvédelemhez való jognak érvényesülnie kell a digitális adatforgalomban is.
15. A tanulót megilleti a véleménynyilvánítási
jog:
A tanuló joga, hogy – az
emberi méltóság tiszteletben tartásával – szabadon véleményt
nyilváníthasson vagy javaslatot tehessen az őt érintő, tanulmányaival
összefüggő minden kérdésről.
Véleményét szóban
vagy írásban teheti meg, melyre legkésőbb 30 napon belül érdemi választ
kell kapjon.
A véleménynyilvánítás
nem vonhat maga után hátrányos megkülönböztetést.
16. A tanulót megilleti a különleges
gondozáshoz való jog
A sajátos nevelési igényű tanulónak a Kot.
30.§-a alapján joga, hogy állapotának, személyes adottságának megfelelő
megkülönböztetett ellátásban, különleges gondozásban, rehabilitációs célú
ellátásban részesüljön. Az erre feljogosító dokumentumokat a beiratkozáskor,
vagy az új szakvélemény kiadásakor köteles bemutatni.
Beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarokkal küzdő gyermekek
számára a törvényben biztosítható kedvezmények (többletidő, segédeszköz
használata, mentesítés bizonyos értékelési formák alól) csak akkor járnak, ha a
tanuló részt vesz a nevelési tanácsadó előírt foglalkozásain. Az erről szóló
igazolást a gyermek az igazgatónak köteles bemutatni minden év szeptember
30-ig.
17. A tanulónak joga, hogy részesülhet a
jogszabályokban meghatározott módon és mértékben, szociális és társadalmi
juttatásokban (kedvezményes étkeztetés, tanszerellátás).
18. A nyelvvizsgára való felkészülés esetén egy
nyelvre egy tanítási évben egy szinten összesen 4 nap (2 szóbeli, 2 írásbeli)
felkészülési időt vehet igénybe a tanuló. Ehhez járulnak a vizsganapok (max.: 3
nap). Többszöri próbálkozás esetén csak a vizsganap igazolható. A felkészülési
és vizsganapokat a tanuló köteles osztályfőnökének előre bejelenteni, és a
vizsga időpontját igazoló iratot köteles bemutatni. A próbanyelvvizsga a 4 nap
keretén belül mehet.
19. Előrehozott érettségi vizsgára tantárgyanként
3 nap felkészülési időt vehet igénybe a tanuló.
20. A tanulónak joga, hogy szaktárgyi verseny
megyei, országos döntőbe jutásakor, OKTV területi, országos döntőbe kerülése
esetén 3 nap felkészülési időt vegyen igénybe. A felkészülés munkarendjét a
tanulónak a szaktanárral egyeztetnie kell.
Egyéb versenyeknél igazgatói utasítás szerint kaphatnak a tanulók tanítási
időben felkészülési időt.
21. A tanulónak joga van vallásának gyakorlásához
oly módon, hogy azzal nem akadályozhatja az iskolai oktató-nevelő munkát,
valamint mások személyiségét, méltóságát nem sértheti.
22. A tanulót megilleti, hogy rendszeres
egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön.
23. A tanuló joga, hogy félév és év vége előtt
két héttel kapjon tájékoztatást a záró érdemjegyeiről, és tudjon a független
vizsgabizottság létezéséről, amelyhez az év vége előtt 30 nappal fordulhat.
24. A tanulót megilleti, hogy kétes jegy esetén
javítson félévi vagy év végi osztályzatán.
Kétes a jegy, ha a tanuló érdemjegyei 1,41-1,6;
2,41-2,6; 3,41-3,6; 4,41-4,6 terjedő átlagban mozognak. Ezen átlag fölött a
szaktanár köteles megadni a jobb jegyet. Kétes jegy esetén szaktanár előtt a
szaktanár által megadott anyagegységből kell beszámolni az osztály
nyilvánossága előtt az osztályozó konferencia napjáig.
25. A tanuló indokolt esetben jelenthet.
26. A tanuló számára biztosítani kell, hogy a félévi
és év végi eredménye reális értékeléséhez heti 2-3 órás tantárgyból minimum
kéthavonta egy, de a félév során legalább három, 4 vagy több órás tantárgyból
lehetőség szerint havonta 1, de a félév során legalább négy jegye legyen, és
ezek folyamatosan bekerüljenek a naplóba. Egyéb esetekben az óraszám + 1
érdemjegy az irányadó.
27. A tanulót megilleti az
alkotás vagyoni joga:
A tanuló által a
tanórán vagy iskolai foglalkozáson készített tárgyak, műalkotások, szellemi
termékek (beszámoló, kiselőadás, gyűjtőmunka) a tanuló saját tulajdonát
képezik, melyről az iskola javára lemondhat.
28. A tanulót megilleti a magántanulói státuszhoz
való jog:
Megfelelő indok esetén,
szülői kérelemre a tanuló mint magántanuló folytathatja tanulmányait. Hátrányos
helyzetű kiskorú magántanuló esetén az igazgatói engedély megadásához a
Gyermekjóléti Szolgálat véleményének kikérése is kötelező.
Felkészítéséről a
szülő gondoskodik, jogairól és kötelességeiről, a vizsgaidőszakokról az iskola
igazgatója tájékoztatja a szülőt.
Félévkor és év végén legkésőbb
az utolsó tanítási héten tudását osztályozó vizsga keretében értékeljük. Az
igazgató egyéni elbírálás alapján a félévet követő első osztályozó vizsga
időszak utolsó napjáig kedvezményt adhat.
Amennyiben a felmentés
egészségügyi okokból történik, a felkészítést az iskola, végzi.
29. Iskolánk biztosítja a továbbtanuláshoz való
jogot, utolsó előtti évfolyamon évente egy, utolsó évfolyamon évente két
egyetemi, főiskolai nyílt napon vehetnek részt, ha ezt az osztályfőnökkel előre
egyeztették. A nyílt napról szóló igazolást a tanulónak másnap be kell
mutatnia.
A tanulói jogok érvényesítése az iskolában
1. A tanuló egyéni érdeksérelme esetén írásban
panaszt nyújthat be az igazgatónak, felülvizsgálat kérése céljából. A
felülvizsgálati kérelemben le kell írnia a panasz lényegét tényekkel, adatokkal
alátámasztva.
A panasz érdemi
elbírálására, orvoslására, a benyújtástól számított 30 napon belül az igazgató
köteles intézkedni, (mint munkáltató, vagy pedig mint intézmény-vezető), s
arról írásban kell értesítenie a tanulót.
2. Jogszabálysértés esetén a tanuló, vagy a törvényes
képviselője törvényességi kérelmet adhat be az igazgatóhoz, melynek elbírálása
az iskolafenntartó hatásköre.
3. A tanuló minden egyéb, az iskolai élettel
kapcsolatos érdeksérelmi ügyben az iskolai diákönkormányzathoz fordulhat,
melynek intézési módját és rendjét a diákönkormányzati SzMSz tartalmazza.
4. Az igazgató bűncselekmény gyanúja esetén
köteles feljelentést tenni, bárhonnan kap információt az iskola ügyeivel
kapcsolatosan.
5. A teljes bizonyossághoz való jog elve
alapján a tanuló javára kell dönteni az iskola és a diák közötti jogvita
esetén, ha a tényállás nem teljesen megnyugtatóan tisztázható.
A tanuló kötelességei
1. Úgy éljen jogaival, hogy ne sértse a
közösség érdekeit, és mást se akadályozzon jogai gyakorlásában.
2. Ismerje és tartsa meg a házirendben
foglaltakat.
3. Tanuljon szorgalmasan, képességeinek
megfelelő tanulmányi szintet érjen el, figyelemmel és tevékenyen vegyen részt a
tanítási órákon folyó munkában.
4. Vegyen részt tevékenyen az iskolai rend és
fegyelem megszilárdításában, a társadalmi tulajdon védelmében. A tanuló
kötelessége, hogy ügyeljen az iskola valamennyi helyiségének rendjére és
tisztaságára (szemetelés). A tanuló köteles az iskola valamennyi berendezésére
vigyázni. Az észlelt károsodást az osztályfőnöknek, illetve a szaktanárnak
azonnal jelenteni kell. Rongálás esetén az okozott kárt a tanulónak
(osztálynak) meg kell fizetnie az Oktatási törvény 77.§ (2) bekezdése alapján.
A
költség megtérítéséért az iskola igazgatója a szülőt perelheti.
5. A tanuló köteles az iskolai ünnepségeken
megfelelő öltözéket viselni:
Lányoknak: zrínyis
blúz, sötét szoknya vagy nadrág
Fiúknak: sötét nadrág,
fehér ing, zrínyis nyakkendő
6. A tanuló kötelessége, hogy óvja saját és
mások egészségét és testi épségét, tartsa meg a közlekedés szabályait.
7. A tanuló köteles a balesetvédelmi és
tűzrendészeti szabályokat - saját és társai érdekében - megtartani.
8. Iskolán kívüli rendszeres elfoglaltságát, lehetőség
szerint, jelentse be a diák osztályfőnökének.
9. A diák köteles az ellenőrzőt magával
hordani, a valóságnak megfelelően vezetni és a szülőknek megmutatni. Ha három
alkalomnál többször hiányzik az ellenőrző, a diák osztályfőnöki
figyelmeztetésben részesül.
10. Ha a tanulót nem kötelező tanórai
foglalkozásra (pl.: faktra, emelt szintű képzésre, nyelvi szinten tartó órára)
felvették, a tanítási év végéig a tanórai foglalkozást a mulasztás, értékelés
és a minősítés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai
foglalkozás lenne.
11. A tanulónak a tanítási órákon részt kell
venni. Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása
együttesen meghaladja a 250 órát, vagy a tanítási órák 30%-át, és az
osztályfőnök a szülőket két alkalommal írásban értesítette, a tanuló a tanítási
év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy az
elméleti tantárgyból osztályozó vizsgát tegyen. /20.§ (6)/ Erről az
osztályfőnök köteles a szülőket értesíteni. A szabály a félévre is vonatkozik.
12. Az igazgató - a tanulót kérelmére -
mentesítheti határozott időre bizonyos tantárgyak óralátogatása alól. A
mentesített tantárgy félévi vagy egész éves anyagából a tanuló köteles
osztályozó vizsgát tenni. Az iskola osztályozó vizsgát évente legalább
háromszor tart: augusztusban, februárban és májusban. A vizsgáztatás 3 tagú
bizottság előtt folyik, az így szerzett jegy végleges, nem javítható. Az
osztályozó vizsgáról való igazolatlan távolmaradás elégtelen osztályzatot
jelent. Megkezdett félév anyagából osztályozó vizsgát tenni már nem lehet. Így
az első félévi osztályzatot az augusztusi osztályozó vizsgán, a második félévit
a februári osztályozó vizsgán kell megszerezni. Áprilisban osztályozó vizsga
csak az érettségi, előrehozott érettségi lebonyolításához szervezhető.
A pedagógiai
programban nem szereplő tantárgyból osztályozóvizsgát az OH által kijelölt intézményben
tehet a tanuló vendégdiákként. Az osztályozó vizsgát a 11/1994-es MKM- rendelet
9-es számú melléklete alapján kell lebonyolítani!
13. Az iskolában biztosítani kell az információ
zavartalan áramlását. A diákönkormányzati tagok kötelesek időben továbbítani a
szükséges ismereteket.
14. Egy óráról való hiányzást a tanuló köteles az
osztályfőnökének és az adott szaktanárnak is bejelenteni. Ellenkező esetben a
hiányzás igazolatlannak számít.
15. Kötelessége
hetenkénti váltással két-két tanulónak a hetesi feladatokat ellátnia. Bontott
csoportokban az órát adó tanár névsor szerint jelöli ki a hetest.
16. A tanuló kötelessége, hogy álljon az iskola
rendelkezésére a különböző szerepléseken, versenyeken, az azokra történő
felkészítő foglalkozásokon.
17. A tanulónak minden iskolai és iskolán kívüli
tevékenységét úgy kell végeznie, mindenhol és mindenkor úgy kell viselkednie,
hogy ezzel az iskola jó hírnevét védje, erősítse, növelje.
V. A mulasztások igazolása
A tanulók mulasztásának igazolása
1. A tanuló hiányzását a tanítási órákról,
valamint a tanórán kívüli foglalkozásokról igazolni kell.
2. A szülő egy tanév folyamán gyermekének három
nap hiányzását igazolhatja. Három napon túli hiányzást (pl. külföldi családi
út, síelés) az iskola igazgatója engedélyezhet.
3. A tanuló a szülő előzetes engedélykérése
nélkül csak indokolt esetben maradhat távol az iskolától. A szülő ilyen esetben
is köteles a lehető leghamarabb bejelenteni a mulasztás okát az
osztályfőnöknek. Amennyiben ez elmarad, az osztályfőnök kötelessége a szülővel,
gondviselővel felvenni a kapcsolatot. 3 napot meghaladó hiányzás esetén az
iskolában rendszeresített nyomtatványon, vagy telefonon értesíti a szülőt.
4. A mulasztó tanuló iskolába jövetelének első
napján, de legkésőbb öt tanítási napon belül ellenőrzőbe írt orvosi igazolással
igazolhatja mulasztását, melyet a szülő is aláír. Az igazolást az
osztályfőnöknek kell bemutatni.
5. Késésnek minősül, ha a tanuló a tanár után
érkezik a tanterembe. A késett perceket a szaktanár a naplóban tünteti fel.
6. A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha
- az előírt határidő alatt nem igazolja
távolmaradását,
- a tanuló nem megy be órára, és ezt nem jelzi
az adott szaktanárnak és osztályfőnöknek,
- érvénytelen igazolást hoz,
- ha késett perceinek naplóban jegyzett
összege eléri a 45 percet,
- ha a tanuló nem hoz felszerelést a
testnevelés órára, nincs felmentése, az óra gyakorlati részén nem vesz részt,
- ha az óra megkezdése után engedély nélkül
távozik,
- ha a gyermek iskolai távollétéről a szülő
utólag értesül,
- ha sport- vagy kulturális egyesület nem
előre kéri ki a gyermeket.
7. A tanuló öt önhibájából adódó késés esetén
osztályfőnöki figyelmeztetésben részesül.
8. A tanuló önhibájából származó késése esetén,
az előre egyeztetett dolgozat megírására az óra hátralévő részében a tanuló
kötelezhető.
9. Öt vagy annál több nap hiányzás utáni első
tanórán a diák mentesül a számonkérés alól.
10. Kressz-tanfolyam és vezetés tanítási órát nem
sérthet, ezeket az esetleges hiányzásokat az iskola nem igazolja, kivétel a
vizsga tényleges időpontja.
VI.
Óvó-védő rendszabályok
1. Minden tanuló kötelessége, hogy:
- óvja saját és társai testi épségét,
egészségét,
- elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és
biztonságát védő ismereteket, haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó
pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola
alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetve
balesetet észlelt,
- ha megsérült, - amennyiben ezt állapota
lehetővé teszi – haladéktalanul jelentse.
2. Az intézmény területén és az iskolai
rendezvényeken minden tanulónak be kell tartania a tűzvédelmi és munkavédelmi
előírásokat.
3. Gyufa, öngyújtó használata az iskola teljes
területén tilos!
4. Az iskolában és iskolai rendezvényen tilos
minden olyan tevékenység, amely másokat veszélyeztet (lökdösődés, dobálás, gyújtogatás).
5. Az iskola előtti parkolásnál fokozottabban
kell betartani a közlekedési szabályokat
6. A diákoktól elzárt helyiségekbe, területekre a
tanulók nem léphetnek (tető, pince, padlástér).
7. Tanulóink számára kötelező balesetvédelmi
oktatást tartani minden olyan tantárgy esetén, ahol a tananyag elsajátítása
során veszélyes üzem lehetséges (testnevelés, kémia, fizika, számítástechnika,
biológia).
A balesetvédelmi
oktatás tényét az osztálynaplóba is be kell vezetni.
8. A szociálisan-mentálisan veszélyeztetett
tanulók ellátásáról az ifjúságvédelmi felelős és az iskolapszichológus
gondoskodik. Ha szükséges, külső szervezetek, szakemberek segítségét is kérik a
problémák megoldásához. Az ifjúságvédelmi felelős elérhetőségét és az
iskolapszichológusok rendelési idejét az ellenőrzőbe év elején beíratjuk.
VII. Tiltott magatartásformák
Az iskola
politikamentes intézmény. Ezért az iskola területén és rendezvényein tilos
bármely párt és politikai szervezet jelképeit, jelvényeit viselni, használni és
terjeszteni. Pártpolitikai nézeteit nyilvánosan egyetlen tanár sem terjesztheti
diákjai között.
Tilos az iskolában
népek, nemzetiségek, etnikumok hátrányos megkülönböztetése.
Tilos az iskolában, az
iskolai rendezvényeken, kirándulásokon a dohányzás, az alkoholfogyasztás,
élvezeti cikkek használata, terjesztése.
Az iskolába tilos
minden olyan tárgy behozatala, használata, mely balesetveszélyes, egészséget
károsító vagy tanulók megszégyenítésére, megalázására szolgál.
Az iskolában
kereskedelmi tevékenységet tanulók egymás között nem folytathatnak
(nem cserélhetnek, nem adhatnak el és társaiktól nem vehetnek semmit).
A tanulóknak tilos
minden olyan megnyilvánulás, mely a tanár közoktatási törvényben biztosított
jogát, közfeladatot ellátó funkcióját sérti.
Tilos az emberi
méltóság megsértése, a megalázás, az embertelen bánásmód.
VIII. Támogatási
formák az iskolában
1. A
tankönyvellátás rendje
A tankönyvek vásárlásához
normatív kedvezmény igényelhető, melyet a „Tankönyv piac rendjéről” szóló 2001.
évi XXXVIII. törvény 8. §-ának (4) bekezdésében foglaltak alapján a jogosultak
a 23/2004. (VIII.27.) OM rendelet 5. sz. melléklet szerinti - I.
Normatív kedvezmény iránti igény című - adatlapon kell, hogy kérjenek. Az igénylés elmulasztása
jogvesztő hatású. Az adatlap
beszerezhető a titkáriban, illetve az iskola honlapjáról letölthető.
- A következő tanévre vonatkozó ingyenes
tankönyvellátást az előző tanévben november 15-ig, a 9. évfolyamra felvett
tanulók esetén a beiratkozással egyidejűleg, legkésőbb június 30-ig kell
igényelni. Ezt követően az iskola csak akkor fogad el igénylést, ha a tanuló
igényjogosultsága az igénybejelentésre meghatározott időpont után keletkezett,
beleértve ebbe az iskolaváltást is.
- Az ingyenes tankönyvellátás keretében kapott
tankönyveket iskolaváltoztatás esetén a tanulónak le kell adnia az iskolai
könyvtárnak:
A rászoruló tanuló a
támogatást nemcsak új tankönyvként, hanem könyvtári kölcsönzéssel, tartós
tankönyvként is köteles elfogadni.
- Az ingyenes tankönyveket csak akkor van
módunk átadni, ha a gyermek legkésőbb szeptember 05-éig minden igazoló okiratot
bemutat.
(A tankönyvellátás részletes szabályozása a mellékletben található.)
2. Étkezési
támogatás
Alanyi jogon étkezési
támogatás jár az 1997. évi XXXI. törvény, valamint a 23/2004. évi XXXIV. ÖK
rendelet alapján, ha a szülő, gondviselő nyilatkozik annak jogosultságáról. A
nyilatkozathoz csatolni kell a következő dokumentumokat:
- a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményről
szóló határozat,
- tartósan beteg vagy sajátos nevelési igényű
gyermek esetén orvosi igazolás,
- a három- vagy több gyermek után járó családi
pótlék folyósításáról szóló munkáltatói igazolás vagy Magyar Államkincstártól
kapott igazolás,
- a testvérek iskolalátogatási igazolása.
A fenti jogszabályok
alapján kérelmet nyújthat be a szülő, gondviselő további étkezési térítési
támogatásokra. Az ilyen lehetőségekről az iskola nyújt tájékoztatást. A kérelemhez
a fentebbi iratokra szintén szükség van.
A támogatás mértékéről
az iskola igazgatója dönt, a fedezetet az önkormányzat biztosítja.
A kérelmek beadási
határideje: legkésőbb tárgyév szeptember 15-e.
Feltételek változása
esetén (testvér születik) tanév közben is beadható kérelem.
Az első két hétre
mindenkinek 100%-os térítési díjat számlázunk, a kedvezmények érvényesítésére
az elbírálás alapján visszamenőlegesen kerül sor.
3. Bérlettámogatás
A rendszeres
gyermekvédelmi kedvezményben részesült nyíregyházi tanulók iskolába járásukhoz 50%-os
bérlettámogatást kaphatnak a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének
29/2007. (IX.25.) KGY. rendelete alapján. A bérletekkel minden hónap 15-ig
lehet elszámolni a gazdasági irodában, visszamenőleges elszámolásra nincs mód.
4. Egyéb
támogatás
- Alapítványi támogatás írásban igényelhető. A
rászorulók az alapítvány célrendszerének (nyelvtanulás, tanulmányi kiránduláson
való részvétel) megfelelően a kuratóriumhoz fordulhatnak.
- Egyéb szociális támogatás igényelhető a
23/2004 ÖK rendelet alapján. Felvilágosítást, segítséget az iskola gyermek és
ifjúságvédelmi felelősétől lehet kérni és kapni.
IX. A
tantárgyválasztással és annak módosításával, a tanórán kívüli foglalkozásokra
való jelentkezéssel összefüggő eljárási kérdések
1. A tanuló minden év május 20-ig kérheti
felvételét az iskola pedagógiai programjában és helyi tantervében meghatározott
emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítésre. A kérelmet írásban kell
benyújtani, amelyet a tanuló szülőjének is alá kell írnia. A jelentkező és a
szülő a kérelemmel egyidejűleg nyilatkozik arról, hogy tudomásul veszi a
foglalkozásra való felvétel jogkövetkezményeit.
2. Ha nyáron a továbbtanulási szándéka
megváltozik, azt legkésőbb augusztus
20-ig , a szülő aláírásával hitelesítve írásban köteles az iskolának
jelezni. Ezután már fakultáció nem adható le és nem változtatható.
3. A párhuzamos osztályba, csoportba történő
átvétel iránti írásbeli kérelmet csak különös méltánylást érdemlő esetben
teljesítheti az igazgató az osztályfőnök s az érintett szaktanárok
beleegyezésével.
4. Ha utolsó évfolyamon a tanuló új emelt szintű
képzést választ, akkor az előző év anyagából a szaktanárral való egyeztetés
után október 15-ig különbözeti beszámolót tesz. Az itt szerzett jegy egy
jegynek számít az adott évfolyamon.
5. A fakultatív hit és vallásoktatást az egyházak
megkeresésére az iskola biztosítja. Az év eleji szervezésért a nevelési
igazgatóhelyettes a felelős. A foglalkozások helyét, idejét a teljes
iskolaközösség előtt ismertetni kell.
X. A tanulói közösségre vonatkozó belső szabályok
A tanulók közösségeinek meghatározása a
döntési, véleményezési, egyetértési jog gyakorlása szempontjából
Az iskolában a tanulók
a következő tanulási közösségek munkájában vehetnek részt:
1. Az iskolai
diákönkormányzat
a) A tanulók és
tanulóközösségek érdekeit képviseli, a tanulók tanórán kívüli szabadidő
tevékenységeit segíti. Érdekvédelmi tevékenységet végezhet, jogsérelem esetén
képviseletet biztosít tagjainak. Kapcsolatot tart más ifjúsági szervezetekkel,
diákönkormányzatokkal.
Működésének rendjéről
évente felülvizsgált szervezeti és működési szabályzatot készít.
b) Diákönkormányzat
jogai:
Döntési jogok:
- saját működési rendjéről
- saját vezetői megválasztásáról
- a diákönkormányzat tájékoztatási rendszeréről
- egy tanítás nélküli munkanap programjáról
Egyetértési jogok:
- a házirend elfogadásában, módosításában
- véleménynyilvánítás lehetőségeiben
- szociális támogatások ügyében
- ünnepélyek rendje meghatározásában
- SzMSz tanulókat érintő részeiben
Véleményezési jogok:
- tankönyvtámogatás kérdésében
- tanuló elleni fegyelmi ügyben
- iskola megszűntetése, átszervezés ügyében
- az iskolai munkaterv tanulókat érintő részében
- pályázatokon, versenyeken való részvételben
- sportlétesítmények, könyvtár működési rendjében
Javaslattételi jogok:
- intézménnyel, tanulókkal kapcsolatos bármely
kérdésben
c) Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét az
osztályokban megválasztott küldöttekből és a diákkörök képviselőiből álló
diákönkormányzati vezetőség irányítja.
d) A diákönkormányzat tevékenységét az iskola
igazgatója által megbízott nevelő segíti.
e) A diákönkormányzat kötelező véleményezési joga
szempontjából a tanulók nagyobb közösségének a tanulók 50%-a + 1 fő minősül.
2. Az osztályközösség
a) Az azonos
évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók közössége. Élén az
osztályfőnök áll.
b) Az osztályközösség
jogai:
Az osztály tanulói
maguk közül megválasztják:
- az osztálytitkárt: közösségi munka
szervezésére
- pénztárost: az osztálypénz kezelésére
- két küldöttet a diákönkormányzat
vezetőségébe az osztály képviseletére
3. Diákkör
a) Az iskolában a
diákok érdeklődésének megfelelően diákkörök működnek. Ezek: szakkörök,
színjátszó kör, sportkörök (önvédelmi sport, kosárlabda, röplabda, kézilabda,
női szertorna), irodalmi kör, művészeti foglalkozás... .
b) Diákkör
létrehozására javaslatot tehet az iskola igazgatójának az adott tanévet
megelőző tanév végéig bármely tanuló, szülő, nevelő. A javasolt diákkör
létrehozásáról minden tanév elején az adott lehetőségek figyelembevételével a
nevelőtestület dönt.
c) A diákkör
működésének helyszínét, idejét és egyéb feltételeit az iskola igazgatójával
kell egyeztetni.
d) A diákkört nevelő, szülő vagy az iskola
igazgatója által felkért nagykorú személy vezeti.
e) A diákkörökbe a
tanulóknak tanév elején kell jelentkezniük és a kör tevékenységében a tanév
végéig részt kell venniük.
f) A diákkörök saját tagjaik közül egy-egy
képviselőt választanak az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe.
A tanulók nagyobb
közösségének számít az adott csoport 50+1 %-a.
XI. Szülői jogok és
kötelezettségek, a szülői szervezet részvétele a döntéshozatalban
1. Tájékozódási jog és kötelezettség
A szülőnek jogában áll
megismerni az iskola dokumentumait, a pedagógiai programot, a szervezeti és
működési szabályzatot, valamint a házirendet. Az iskolavezetés feladata, hogy
ezeket a dokumentumokat a szülők számára a könyvtárban, az iskola honlapján elhelyezze.
A szülő a tanuló
ellenőrzőjéből tájékozódik gyermeke tanulmányi előmenetelével, magatartásával
és szorgalmával kapcsolatban.
Tájékoztatást kérhet
és kaphat még:
1.
Fogadó
órákon
2.
Szülői
értekezleteken
3.
Telefonon
előre egyeztetett időpontban
A bukásra álló tanuló
szüleit írásban értesítik a szaktanárok.
2. Kapcsolattartási jog és kötelezettség
Ha a tanár
konzultációt kezdeményez a gyermek ügyében, a szülő nem tagadhatja meg az
együttműködést. A nevelőtestület javaslatára gyermekével meg kell jelennie az
iskolapszichológusnál, a nevelési tanácsadóban (Kot.13.§).
3. Döntést hozó jog
A szülő joga,
hogy a Szülői Munkaközösségen keresztül részt vegyen az iskolai
döntéshozatalban.
A szülői szervezet
jogai:
Döntési jog:
- saját munkaprogramja
meghatározásában
- működési rendjének
meghatározásában
- tisztségviselői
megválasztásában
Egyetértési jog:
- SzMSz elfogadásában
- házirend
elfogadásában
Javaslattételi jog:
- minden tanulót
érintő kérdésben
4. Közérdekű
érdekérvényesítés joga:
A szülő közérdekű
kérelmekkel, panaszokkal eljárást indíthat, az eljárás során igénybe veheti az
Oktatásügyi Közvetítő Szolgálatot.
XII. Az intézménybe
bevihető dolgokra vonatkozó korlátozások
1. A tanuló az iskolába a tanuláshoz szükséges
eszközökön, felszerelések mellett más tárgyakat, nagyobb értékeket
(mobiltelefon, ékszer, walkman, mp3 lejátszó stb.), valamint nagyobb összegű
pénzt csak a saját (a szülő) felelősségére hozhat.
2. Amennyiben feltétlenül szükséges nagyobb
összegű pénz iskolába hozatala, a diákok az iskolatitkári iroda
páncélszekrényében helyezhetik el. 20.000,- Ft-nál nagyobb összeget maximum 1
tanítási napig lehet itt tárolni!
4. A vagyonbiztonság növelése érdekében az
intézmény 4 pontján kamerákat helyeztünk el. Az információk tárolása az
adatvédelmi törvénynek megfelelően történik.
5. Tanítási órára a felszerelés mellett csak azok
az eszközök, tárgyak vihetők be, melyet a szaktanár kér, illetőleg egyedileg
engedélyez. A tanítási óra megkezdésekor élelmiszer, innivaló a padon nem
lehet, mivel órán senki nem ehet, nem ihat (kivétel nagyon indokolt egészségi
ok). Tilos az órán rágógumizni!
6. Az épületbe tilos behozni gördeszkát,
görkorcsolyát és minden más eszközt, mely balesetveszélyes helyzetet okozhat,
vagy az épületben, berendezésekben kárt tehet.
7. A mobiltelefonokat a tanítási órák alatt kikapcsolva kell tartani a
táskában. Amennyiben bekapcsolva maradt, vagy a tanuló a pad tetején
tárolja, akkor a készüléket a szaktanár elveszi és a tanuló az igazgatóhelyettesi
irodában veheti át a tanítási nap végén. Két ilyen alkalom után a tanuló
írásbeli figyelmeztetést kap a soron következő fokozat alapján.
XIII. A tanulók feladatai saját környezetük rendben tartásában,
a tanítási órák, az iskolai rendezvények előkészítésében
1. Az iskola épületeit, helyiségeit
rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói
felelősek:
- az iskola tulajdonának megóvásáért,
védelméért,
- az iskola rendjének, tisztaságának
megőrzéséért,
- a tűz- és balesetvédelmi, valamint a
munkavédelmi szabályok betartásáért,
- az iskola szervezeti és működési
szabályzatában, valamint a házirendben megfogalmazott előírások betartásáért.
2. Minden tanuló feladata, hogy az iskola
rendjére, tisztaságára vigyázzon, ne szemeteljen, erre társait is
figyelmeztesse, maga és társai után az iskola udvarán és helyiségeiben rendet
hagyjon.
3. Az iskolában az alábbi tanulói felelősök
működnek:
- osztályonként két-két hetes,
- tantárgyi felelősök.
4. A hetesek megbízatása egy-egy hétre szól. A
heteseket az osztályfőnök jelöli ki. A hetesek feladatai:
- gondoskodnak a tanterem megfelelő
előkészítéséről a tanórákra (tiszta tábla, kréta stb. az órát tartó nevelő
utasításai szerint);
- a szünetben a termet kiszellőztetik;
- az órát tartó nevelőnek az óra elején
jelentik a hiányzó tanulókat,
- ha az órát tartó nevelő a becsöngetés után
tíz perccel nem érkezik meg a tanterembe, értesítik az igazgatóhelyetteseket
- az óra végén a táblát letörlik, és
ellenőrzik a tanterem rendjét, tisztaságát, bezárják az ablakokat, lekapcsolják
a villanyt.
5. Az egyes tanítási órákon – a tanulók
önkéntes jelentkezése alapján – különféle tantárgyi felelősök segítik a tanórai
munka lebonyolítását, az órához szükséges eszközök biztosítását. Ilyen
tantárgyi felelős lehet: szertáros, térképfelelős stb.
6. Az egyes tanórán kívüli iskolai rendezvények
előkészítésében, lebonyolításában, lezárásában a rendezvény megszervezéséért
felelős tanulóközösség tagjainak közre kell működniük. A tanórán kívüli iskolai
rendezvényekért felelős tanulóközösségeket az iskolai munkaterv tartalmazza.
XIV. A tanulók
jutalmazása és büntetése
J u t a l m a z á s
1. Szaktanári
dicséret
-
az órán tartott kiemelkedő kiselőadásáért
-
az egész osztály munkáját elősegítő tantárgyi munkáért
-
szertárban és szakkörben végzett munkáért
-
kisebb tantárgyi versenyeredményekért
2. Osztályfőnöki dicséret
- az osztályban
végzett jó közösségi munkáért: megemlékezések, ünnepi osztályfőnöki órák
megszervezéséért
- tanulmányi munkáért
3. Igazgató dicséret
- kiemelkedő közösségi tevékenységért
- kiemelkedő egyéni teljesítményért (tanulmányi-,
megyei-, országos versenyek, szavalóverseny, ünnepség, sport)
- egy osztály kiemelkedő teljesítményéért
(ünnepség, az iskoláért végzett közösségi munka)
-
az iskola jó hírnevének öregbítéséért
4. Nevelőtestületi dicséret
- országos pályázaton elért eredményért vagy iskola
hírnevét döntően gazdagító tevékenységért
- példamutató magatartásért, szorgalomért és
legalább 5 tantárgyból szaktárgyi dicséretért
- négy (öt) évi kiemelkedő munkáért.
5. Ballagáson és év végén az osztályfőnökök és a
munkaközösségek javaslatára a legkiemelkedőbb – megyei, országos eredményekkel
rendelkező – tanulók oklevélben és könyvjutalomban részesülnek.
Közösségi munkáért a DÖK is javasolhat
tanulókat az elismerésre.
6. Az iskolában működő alapítványok
célrendszerének és alapító okiratának megfelelően díjazzuk a háziversenyek
győzteseit. Az alapítványi jutalmak átadására ballagáson, illetve évzárón kerül
sor.
7. Minden végzős osztályban 1-1 tanuló kaphatja
meg a „Legjobb érettségiző” díját, melynek odaítélésénél az érettségin nyújtott
teljesítmény az irányadó. A cím odaítéléséről az adott osztály érettségi
bizottsága nyílt szavazással dönt. Az emlékérem Mátyás László szobrászművész
alkotása.
B ü n t e t é s
A
fegyelmező intézkedések formái, alkalmazásának elvei
1. Ha a tanuló a jogszabályban, az intézmény
pedagógiai programjában, házirendjében vagy szervezeti és működési
szabályzatában meghatározott kötelességét vétkesen megszegi, vele szemben a
kötelességszegés súlyosságától függően fegyelmező intézkedés vagy fegyelmi
büntetés alkalmazható.
2. A fegyelmező intézkedés és a fegyelmi
büntetés alkalmazásának célja az iskolaközösség védelme és az intézmény
pedagógiai programjának megvalósítása érdekében a tanulók vétkes
kötelezettségszegéseinek megelőzése.
3. A fegyelmező intézkedéseket a fokozatosság
és az arányosság elve alapján, a megelőzés pedagógiai eszközeként kell
alkalmazni.
4. A tanulóval szemben alkalmazható fegyelmező
intézkedések a következők:
a) szaktanári figyelmeztetés;
b) osztályfőnöki figyelmeztetés, megrovás;
c) igazgatói figyelmeztetés, megrovás;
d) nevelőtestületi megrovás;
e) fegyelmi eljárás lefolytatása.
5. Fegyelmi büntetést akkor kell alkalmazni, ha
a legsúlyosabb fegyelmező intézkedés is eredménytelen maradt, vagy a tanuló
kötelességszegésének súlyossága fegyelmező intézkedés alkalmazását nem teszi
lehetővé, továbbá ha fegyelmező intézkedés alkalmazásától eredmény nem várható.
A fegyelmi büntetések formáit és a fegyelmi eljárás szabályait a 30/2004.
(X.28) OM rendelettel módosított, nevelési-oktatási intézmények működéséről
szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet szabályozza. A tanuló fegyelmi ügyében a
nevelőtestület dönt.
6. Szaktanári figyelmeztetést a foglalkozást
tartó pedagógus akkor alkalmazhat, ha
a) a tanuló szándékosan zavarja a foglalkozás
rendjét, akadályozza a nevelő-oktató munkát, tanórán étkezik és/vagy folyadékot
fogyaszt (kivéve indokolt esetben).
b) a tanuló a szaktanár által előírt felszerelést
a tanórára méltányolható ok nélkül nem hozza magával, vagy a tanórán nem
használja.
7. Osztályfőnöki
figyelmeztetés akkor alkalmazható, ha
a) a tanuló vétkes kötelességszegése az
iskolaközösséget vagy az intézmény pedagógiai programjának megvalósítását
nagyobb mértékben sérti, vagy veszélyezteti,
vagy
b) a tanuló kisebb – szaktanári figyelmeztetésre
okot adó – kötelességszegése a tanév folyamán többször megismétlődik,
c) már az első alkalommal osztályfőnöki
figyelmeztetést kell alkalmazni, ha a tanuló 3 órát igazolatlanul mulaszt.
d) többszöri – öt – késés esetén.
8 Osztályfőnöki megrovás akkor alkalmazható,
ha
a) a tanuló nagyobb kötelességszegése a tanév
folyamán többször megismétlődik, vagy
b) a tanulónak 6 igazolatlan órája van.
9. Igazgatói
figyelmeztetés akkor alkalmazható, ha
osztályfőnöki fegyelmező intézkedés
alkalmazásától eredmény már nem várható, több szaktanárnak is panasza van az
adott tanuló munkájával, viselkedésével kapcsolatban- de a kötelességszegés
súlyossága fegyelmi eljárás megindítását nem indokolja.
10. Igazgatói megrovás akkor alkalmazható,
a) a tanuló
kötelességszegése a tanév folyamán újra megismétlődik, miután emiatt már
igazgatói figyelmeztetést kapott.
b) 10 igazolatlan
óra esetén. A 10 igazolatlan óra elérésekor az osztályfőnöknek értesítenie kell
a lakóhely szerint illetékes jegyzőt.
c) a tanuló súlyos
kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni,
s a tanulót azonnal igazgatói megrovás büntetésben kell részesíteni.
Súlyos
kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek:
·
az
agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása,
·
az
egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába, iskolai
rendezvényre való hozatala, fogyasztása,
·
a
szándékos károkozás,
·
az
iskola nevelői, tanulói és alkalmazottai, emberi méltóságának megsértése,
·
ezen
túl mindazon cselekmények, melyek a büntető törvénykönyv alapján
bűncselekménynek minősülnek.
11. Az alkalmazott fegyelmező intézkedéseket be
kell írni a tanuló ellenőrzőjébe és az osztálynapló megjegyzés rovatába. Igazgatói
figyelmeztetés és nevelőtestületi megrovás, illetve indokolt esetben osztályfőnöki
megrovás esetén ajánlott levélben is kell értesíteni a szülőt. A tanulónak az
ellenőrzőt a szülővel 8 napon belül alá kell íratnia, ellenkező esetben az
iskola a fegyelmező intézkedés alkalmazásáról a szülőt levélben értesíti.
12. Az eltiltás az adott iskolában a tanév
folytatásától, a kizárás az iskolából fegyelmi büntetések esetén a 30/2004.
(X.28) OM rendelettel módosított 11/1994. (VI.8.) MKM rendeletet kell
alkalmazni.
XV. Az
osztályzatok kialakításának elvei
1. A tantárgyi értékelés elvei
Jeles
(5): Tanulmányaiban kiemelkedő teljesítményt nyújt, aktív, az
ismereteket alkotó módon, szabatosan, áttekinthető formában képes kifejezni,
érdeklődése önálló ismeretszerzésben is megnyilvánul.
Jó (4): A
törzsanyagot elsajátítja és megfelelő szinten alkalmazni is tudja. Gondolatait
szóban és írásban áttekinthető formában képes kifejezni. Az órákra rendszeresen
készül.
Közepes
(3): Kisebb hiányosságai vannak, de törekszik ismereteinek önálló
kifejezésére. Órákra való készülése nem elég egyenletes. Ismereteit kisebb
tanári segítséggel képes csak alkalmazni.
Elégséges
(2): A tantervi minimumot teljesíti. Ismereteit csak rendszeres
tanári segítséggel tudja alkalmazni. Szóbeli és írásbeli kifejezőképessége
gyenge, nehézkes.
Elégtelen (1):
Nem tesz eleget a minimális tantárgyi követelményeknek.
2. A magatartás értékelése
Példás
(5): aki elvégzi iskolai kötelességét, fegyelmezetten viselkedik a
tanórán valamint azon kívül is, pontosan jár iskolába, rendszeres vagy
kiemelkedő közösségi munkát végez, fegyelmező intézkedésben (a második
szaktanári figyelmeztetéstől kezdődően) nem részesült.
A felnőttekkel,
társaival tisztelettudó, udvarias.
Segítőkész, a
Házirendet betartja, és erre ösztönzi társait is
Jó (4): aki
elvégzi iskolai kötelességét, fegyelmezetten viselkedik a tanórán illetve azon
kívül is, pontosan jár iskolába.
Kettő-öt
igazolatlan órája van.
Részt vesz a közösségi
életben, a rábízott feladatot elvégzi, viselkedése ellen általában nincs
kifogás.
A Házirendet és az
iskolai együttélés szabályait betartja
Változó
(3): A
közösségi munkában csak vonakodva vesz részt, alakítására nincs befolyással,
viselkedése gyakran kifogásolható.
A felnőttekkel,
társaival nem tisztelettudó, nem udvarias.
A fegyelme ingadozó,
munkája pontatlan.
Társai viselkedését
közömbösen szemléli, nem segít, a Házirendet és szabályokat csak állandó
figyelmeztetéssel tartja be.
Osztályfőnöki
megrovást vagy igazgatói figyelmeztetést kapott.
Rossz
(2): akinek igazgatói megrovása vagy nevelőtestületi fegyelmi
büntetése van, vagy fegyelmezetlenségével rossz példát mutat társainak.
Munkájával a közösség
fejlődését hátráltatja, viselkedésével rossz példát mutat társainak, hibáit nem
látja be. A felnőttekkel, társaival tiszteletlen, udvariatlan, nyegle. Fegyelmezetlen,
durván beszél, erőszakos, megfélemlíti társait.
Közösségi munkát nem
végez, másokat is visszatart, szándékosan árt a közösségnek.
A Házirendet ismételt figyelmeztetések ellenére sem tartja be. Más fegyelmi
vétség hiányában az igazolatlan órák száma az alábbi módon befolyásolja a
magatartás- jegyeket:
példás
- 1
igazolatlan óra/tanév
jó
- 2-5 igazolatlan óra/tanév
változó - 6-9
igazolatlan óra/tanév
rossz
- 10-29
igazolatlan óra/tanév
3. A szorgalom
értékelése
A
szorgalom értékelése a tanuló képességeinek és teljesítményének viszonyát
fejezi ki.
Példás (5):
a tanítási órákra való készülése képességéhez mérten kifogástalan, a tanórákon
aktív.
- céltudatosan, tervszerűen szervezi munkáját,
pontos, megbízható
- önálló a munkában, önellenőrzése pontos
- kötelességtudata magas fokú, munkatempója
állandó, mindig felkészült
- figyel, érdeklődik, iskolán kívüli
ismeretanyagot is felhasznál
- házi feladata készen van, felszerelése
hiánytalan
Jó (4): ha iskolai munkáját teljesíti, vállalt feladatait elvégzi, figyel az órán,
- ösztönzésre rendszeresen dolgozik és ellenőrzi
önmagát
- rendszeresen, megbízhatóan készül
- általában felkészült, de különös érdeklődést
nem árul el
- ha legalább két,
vagy több közepessel rendelkezik
- ha elégséges osztályzattal rendelkezik
Változó (3):
iskolai munkájában csak időnként tanúsít törekvést, kötelességeit csak ismételt
figyelmeztetés után teljesíti, felszerelése gyakran hiányos.
- munkájában ingadozó, időszakonként dolgozik,
máskor figyelmetlen, pontatlan
- önállótlan, csak utasításra kezd munkába, nem
ellenőrzi önmagát
- szétszórtság jellemzi, ritkán figyel
Hanyag (2):
képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében. Kötelességét
gyakran elmulasztja, munkájában megbízhatatlan vagy valamely tárgyból megbukik
vagy felszerelése rendszeresen hiányos.
Munkájában ingadozó,
időszakonként dolgozik, máskor figyelmetlen, pontatlan.
Önállótlan, csak utasításra kezd munkába, nem ellenőrzi önmagát.
Szétszórtság jellemzi, ritkán figyel egy vagy több tárgyból megbukik, vagy több
tárgyból igen közel állt a bukáshoz.
