A Magyar Köztársaság kormánya 2000-ben indította el a programot az esélyteremtés szándékával, hogy lehetőséget biztosítson a társadalom azon csoportjai számára, akik önhibájukon kívül kerültek hátrányos helyzetbe, s kiemelkedésük egyetlen lehetősége az oktatás. Hosszas, de termékeny viták során formálódott ki a struktúra és a tematika, az ötéves program pedagógiai feladatrendszere. Ekkor született meg a név is: Arany János Tehetséggondozó Program.

A tehetség definiálása az előző évtizedben végig megengedő jellegű maradt: a talentum sokrétű megjelenési formáját tette és teszi lehetővé.

 

A hátrányos helyzet fogalma azonban 2000 óta többször is változott: eredetileg az 5000 fő alatti, leszakadó kistelepüléseken élőket preferálta. Az alapelv ekkor az volt, hogy minden tehetséges tanulónak – függetlenül az adott helység földrajzi és anyagi helyzetétől – versenyképes tudáshoz kell jutnia. 2003-ban a fogalom átalakult, s nem a térségi, hanem az egyéni, szociális hátrányok csökkentésére került a hangsúly, azaz a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben körülhatárolt hátrányos helyzetű tehetséges diákok élveztek előnyt a kiválasztásnál. A program megnevezése is ekkor változott meg, és kapta a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Program nevet. A hátrányos helyzet egyéni értelmezésével vált lehetővé, hogy Nyíregyháza város területéről is pályázzanak diákok.

Az Oktatási és Kulturális Minisztérium 2009. szeptember 17-én kiírt pályázatában bővült a jelentkezők köre, így ettől a tanévtől lehetővé válik olyan gyermekek beiskolázása is, akiket „A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló” 1997. évi XXXI. törvény alapján a gyermekjóléti szolgálat rászorultnak ítél.

 

Eredetileg 19 iskola-kollégium intézménypár működött az országban, ma 23 bázishelyen 3000 tanuló készülhet egyetemre, főiskolára. Valamennyi alma mater a magyar közoktatásban nagy hagyományokkal bíró, egységes nevelési elveken nyugvó, sikeres képzést nyújtó intézmény.

A program felügyelete a minisztériumtól átkerült az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézethez, a pedagógiai iránymutatást folyamatosan a Szakmai Tanácsadó Testület végzi.

 

A Zrínyi Ilona Gimnázium és Kollégium 2000-ben már bekapcsolódott az előkészítő munkálatokba, első osztályunkat 2001 szeptemberében indítottuk el.

 

         A program jogi keretét a 11/1994 (VI. 8.) MKM rendelet 39/1.§-a adja, a  megújított szakmai iránymutatást a 2006. május 24-én kiadott Oktatási  Minisztériumi közlemény részletezi. A programban való részvétel egyéni feltételeit az OKM által évenként kiírt tanulói pályázat tartalmazza, a felvételi eljárás ütemezését a tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet szabályozza.

A finanszírozás mértékét, valamint az elszámolásra vonatkozó kötelező előírásokat az évenként megkötött ún. háromoldalú szerződés foglalja össze .????

 

A szerződés alapját a mindenkori éves költségvetési törvény, a Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény jelenti.

     

         A program átfogó célokat tűz az oktatás valamennyi szereplője elé.

      Az iskola – a társadalmi mobilitás terepeként – egy kiszámítható támogatási rendszer kialakításával esélyt biztosít a hátrányos szociális, kulturális háttérrel bíró szülők gyermekeinek a középfokú oktatás időtartama alatt.

      Az öt év egyénre szabott tehetséggondozást biztosít a kultúra, a tudomány, a sport bármely területén. Személyiség- és képességfejlesztéssel versenyképessé teszi a tudást, miközben az egész életen át tartó tanulás értelmiségi modelljét kínálja a tanulók számára.

 

Mindez generálja a nevelés és oktatás tartalmi-metodikai korszerűsítését, a nevelői attitűd megerősítését. A kiterjedt és folyamatosan bővülő kapcsolatrendszert hatékonyan koordinálni csak egy menedzsmentként működő vezetés képes.

 

         A program felépítése tíz éve változatlan. A Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programja egy ötéves képzés, mely a középiskola 9. évfolyamán kezdődik és a 13. évfolyamán fejeződik be. A felvett tanulók 9. évfolyamon külön osztályt alkotnak, a magasabb évfolyamokon együtt tanulnak a többi képzési formában résztvevő diáktársaikkal (második nyelvi órák, fakultációk). Ennek az integrációnak pedagógiai vonatkozásai a teljes iskolaközösségben érvényesülnek, elősegítik a toleranciára való nevelést.

 

A 9. évfolyam az ún. gazdagító évfolyam, melynek alapvető feladata az otthonról hozott hátrányok csökkentése, felkészítés a középiskolai tanulmányokra. Itt kezdődik a szunnyadó tehetség diagnosztizálása, gondozása is.

 

A 9. évfolyamon az oktatás külön erre a célra akkreditált országos pedagógiai program szerint folyik. Jelenleg a „kerettantervesítés” szakaszába léptünk, hiszen egy évtized tapasztalatait bátran igazíthatjuk a megváltozott körülményekhez. A gazdagító évfolyamon nagy hangsúlyt kap az infokommunikációs kompetenciákra való felkészítés, hiszen kiemelt óraszámban tanítunk informatikát és angol nyelvet. A heti óraszámok az alábbiak szerint alakulnak: angol 7 óra, informatika 3 óra, magyar 4 óra, matematika 4 óra, ember és környezet 1,5 óra, testnevelés 3 óra, tanulásmódszertan 2 óra, személyiségfejlesztés, önismeret 2 óra, osztályfőnöki óra 1.

 

A 10. évfolyamtól kezdve haladó angolos, általános tantervi gimnáziumi képzést kapnak a gyermekek. Ugyanakkor végigkíséri őket mind az öt éven keresztül az ún. Arany János-i blokk, mely önismereti, tanulásmódszertani képességelemek fejlesztését foglalja magában.

 

A 12-13. évfolyamon a gimnáziumi képzésnek megfelelően szabadon választhatnak két emelt szintű foglalkozást, ez a felsőoktatásba való belépést könnyíti meg számukra.

 

Csoportbontásban tanulják a magyart, matematikát, informatikát és az idegen nyelveket. Természetesen az Arany János-i blokk keretében, illetve a művészeti képzési területen egyéni, vagy kiscsoportos felkészítés is folyik.

 

         A program tartalmi elemei igen változatosak.

A gimnáziumi követelmények teljesítése mellett angol nyelvből, vagy más idegen nyelvből középfokú nyelvismeret megszerzése is érdemi feladat, ezt a kiemelt óraszám mellett nyári intenzív kurzussal támogatjuk. Minden nyelvből az első nyelvvizsga díját a program finanszírozza.     Informatikából ECDL bizonyítvány igazolja a számítástechnikai jártasságukat.

A középiskolai évek végére a tanulók lehetőleg gépjárművezetői engedély birtokába is kerülnek. Ennek megszerzése a tanulmányi eredmény függvénye. Természetesen a finanszírozás szintén programpénzből történik.

 

Diákjaink rendszeresen vesznek részt az évente szervezett művészeti- (Pécs) és sporttalálkozókon (Bonyhád), a nyári szaktáborokban. A Tömörkény Alkotói Pályázat, a „Szülőföldem szép határa” diákkonferencia szintén színvonalas megmérettetést jelent az érdeklődő tanulók számára.

      Ezek a differenciált fejlesztéshez és a tehetség kibontakozásához biztosítanak egyfajta rutint. Emellett elősegítik a közösségi tudat építését, megalapozzák a csapatban dolgozni tudás képességét.

 

Diákjaink rendszeresen vesznek részt a Debreceni Egyetem Pedagógiai-Pszichológiai Tanszéke által végzett pszichológiai méréseken, hatásvizsgálatokon. A pszichológiai mérések eredményeit és az egyéni jellemzéseket a fejlesztési tervek készítésénél az osztályfőnökök és a szaktanárok egyaránt hasznosítják. Ezeket a méréseket a kiemelt normatívákból finanszírozzuk.

Mérési fajták, mérési időpontok:

A mérés tárgya	Mérés időpontja
	9. évf. eleje	9. évf. vége	11. évf. vége	13. évf. eleje
általános intellektuális képességek	X	X		X
kreativitás		X		X
egyéni tanulási stratégiák	X	X	X	X
motiváció	X		X	X
énkép, önértékelés	X		X	X
szorongás	X	X	X	X
pályaorientáció			X	X

 

 

Az iskola a legszorosabban együttműködik a kollégiummal, a nevelési célokat együtt valósítjuk meg. A kollégiumi bentlakás a program kötelező sajátossága, ezt a szülők a jelentkezéskor vállalják. A kollégiumi élet a szocializáció sok-sok lehetőségét rejti magában. A kollégiumi hétvégéken fokozottan érvényesül az élmények útján való formálás nemes szándéka. Minden hónapban van egy bennmaradásos hétvége, ahol az egyéni fejlesztést, a sajátos érdeklődést szolgáló foglalkozások mellett kulturális rendezvényeken is részt veszünk. Az osztályfőnöki munkaközösség által összeállított programterv szerint gyermekeinket elvisszük múzeumokba, színházba, sőt még az Operába is. Az életkori sajátosságoknak megfelelően a városi nevezetességekkel indítunk, s az utolsó évben jórészt fővárosi színházi, múzeumi látványosságok szerepelnek. Kedveltek a turisztikai megmozdulások is, a csapatépítésben rendkívül hatásosak a különféle kalandtúrák, kincskeresések. A 11. évfolyam egyik hétvégéjén a Nagyító – Középiskolások Iskolán Kívüli Képzése – Alapítvány keretében a berekfürdői Megbékélés Házában személyiségfejlesztő tréningen veszünk részt.

      Az osztályfőnökkel egyenrangú partner a kollégiumi csoportvezető, a nevelőtanár. A hétvégéket közösen szervezik és bonyolítják.

 

Városunk s az ország kultúrájának, nevezetességeinek megismertetése mellett külföldi utak is szerepelnek a programban. Az egyes évfolyamokon igyekszünk a tananyaghoz, s a gyermekek intellektuális-érzelmi fejlettségéhez igazítva tartalmas utazásokat szervezni. A
9. évfolyamon Zrínyi Ilona nyomán Munkács várát látogatjuk, s emellett egy sítáborban veszünk részt. Tizedikben Erdély természeti és építészeti csodáival ismerkedünk.

Tizenegyedikben anyanyelvi környezetben – Londonban – tehetik próbára angoltudásukat gyermekeink. Tizenkettedikben Észak-Itália és Róma következik. Utolsó évben, a felnőtté válás küszöbén Auschwitz borzalmait próbáljuk meg együtt feldolgozni.

  

           Utazási irányaink                                                     Londoni emlék

 

      A Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Program tartalmi vonatkozásai hatékonyan szolgálják a célrendszer mind teljesebb megvalósulását. Ugyanebbe az irányba mutat a személyi feltételek folyamatos átgondolása is.

        

         A gyermekek bekerülését a minden évben kiírt pályázat tartalmazza („Az Oktatási és Kulturális Minisztérium pályázati felhívása a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjában való részvételre”). A tanév rendjének megfelelően egy központi mérésen vesznek részt, mely megelőzi a rendes felvételi eljárást. A központi mérés pszichológiai tesztekből (figyelem-vizsgálat, verbális emlékezet, kombinatív képesség) áll. Ettől az évtől kezdve a matematikai gondolkodást és a szövegértést az általános felvételi eljárás keretében vizsgáljuk. A felvételi alapvetően nem a hozott ismeretekre, hanem a taníthatóságra, a fejleszthetőségre fókuszál. A sorrend kialakításakor a „megfelelt” minősítést elérő tanulók között a halmozottan hátrányos helyzetűek előnyt élveznek. A létszámkeretek kialakítása regionális, majd országos igazgatói értekezleten történik. A Zrínyi Ilona Gimnázium és Kollégium eddig még mindig megkapta a maximális 35 fős létszámot. Alacsony a lemorzsolódás, évente 1-3 fő keres más intézményt. Többnyire az otthontól való elszakadást, s az átlag fölötti terhelést viselik nehezen gyermekeink. Sajnos egyre többször kell felvennünk a kapcsolatot a jegyzőkkel, s a gyermekjóléti szolgálatokkal.

 

            A pedagógusok vonatkozásában új kihívásokat és új lehetőségeket is teremtett a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Program megjelenése az iskolában. Kihívásokat, hiszen merőben más feladat az egyéni tehetségfejlesztés, a kompetencia alapú felkészítés. Önálló diszciplínává vált a tanulásmódszertan és a személyiségfejlesztés. A tantestület 2000-ben, a csatlakozás évében vállalta ezeket a szerepköröket. Természetesen eddig nem ismert szakmai távlatok is nyíltak meg előttünk, hiszen programpénzből finanszírozhattuk a szerteágazó tanári továbbképzéseket, tréningeket. Így például 34-en rendelkeznek olyan ismeretekkel, melyek napi gyakorlattá teszik az IKT eszközök alkalmazását. Két csoportnyi pedagógusunk vett részt Oroszlány Péter tanulás-módszertani kurzusán.

                             

                   Van, hogy a diák tanít                                 Számítógépes angolóra egy nyelvi

                                                                                                 előkészítő osztályban

 

         Eddig nem ismert lehetőségként épült be az iskola pedagógiai kultúrájába a hálózatfejlesztés: rendszeres kapcsolatot alakítottunk ki az általános iskolai iskolaszövetségekkel, a többi
AJTP-s iskolával, az Oktatási és Kulturális Minisztériummal és az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézettel.

          Megtanultuk az iskolai PR-teremtés alapjait, erős marketingtevékenységünket országosan is elismerte a Programiroda.

         A megszerzett szaktárgyi, pedagógiai, módszertani tapasztalatok kiválóan adaptálhatóak a szintén ötéves képzést biztosító nyelvi előkészítő osztályokban. Az előző évtized tapasztalatai megalapozzák pályázati tevékenységünket; a hálózati tevékenység pedig alkalmassá tette iskolánkat, hogy tehetségpontként regisztrálhassunk.

 

         A projekt szervezése, működtetése új státuszokat is életre hívott. Az iskolai munkát a programfelelős, a kollégiumi tevékenységet a programgazda fogja össze, a mentális gondozást az iskolapszichológus biztosítja.

         A programban tanító tanárokat az iskolavezetés kéri fel.

 

         A finanszírozás feltételei viszonylag állandóak. A pénzügyi kondíciókat a mindenkori háromoldalú szerződés tartalmazza. Ebben a Fenntartó kötelezi magát arra, hogy a programban résztvevő diákok után a Költségvetési törvény alapján a normatív támogatást az intézmény költségvetésében külön soron tervezi meg.

 

         Az intézmény a normatív támogatást kizárólag a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Program célrendszerének megvalósítására fordíthatja (szakmai fejlesztések, helyi és országos konferenciákon való részvétel, jogosítvány, kollégiumi hétvégék, szociális támogatás, minőségbiztosítási tevékenység).

 

         A félévente összeülő Szociális Bizottság az egyéni kérelmek alapján dönthet rendszeres, vagy rendkívüli szociális támogatás odaítéléséről is.

 

         Az intézmény rendelkezhet a normatív támogatás 12%-át meg nem haladó felhalmozási, beruházási költségekről, mely költségeknek minimum 5 évig közvetlenül a megvalósítandó programokhoz kell kapcsolódnia. A 2005/2006-os tanévtől kezdődően ebből a 12%-ból finanszíroztuk az új Tiszavasvári úti kollégium berendezését (bútorok, használati eszközök, számítógépek stb.).

        

         A normatív támogatás felhasználását az Oktatási Hivatal, a Fenntartó, az Állami Számvevőszék egymástól függetlenül is bármikor ellenőrizheti.

 

A tehetséggondozó program felfutása új fejlesztési irányokat is kijelölt.

         A 2008 szeptemberében átadott kollégiumi épületegyüttes ideális feltételeket biztosít a tanuláshoz, közösségépítéshez és a tehetséggondozáshoz. A Toldi utcai 172 férőhelyes kollégiumunkat kinőttük. Ezért vált szükségessé egy új kollégium létesítése. Ez egy európai uniós pályázat folytán valósult meg, melyet Nyíregyháza Megyei Jogú Város kezdettől fogva támogatott. Az épületet Balázs Tibor tervezte, a projektmenedzseri funkciókat Pintér Miklós igazgató úr töltötte be.

          3-5 ágyas összkomfortos lakóegységek létesültek összesen 147 főre. Három tanterem és egy informatika szaktanterem biztosítja az oktatást s a szilenciumi felkészülést. A gazdagító évfolyamon tanuló „aranyos” gyerekek hetente egy tanítás napot kint töltenek. Ezzel némileg enyhülnek a központi épület tanteremgondjai is. A tehetséggondozást szolgálják a zeneszobák, a meghitt együttlétet biztosító önismereti helyiségek. A búvárkodást, az elmélyült olvasást egy tágas könyvtár és olvasóterem teszi lehetővé. A személyiség harmonikus fejlesztése elképzelhetetlen lenne a sport nélkül. Egy 1600
m²-eres tornaterem nemzetközi szintű bajnokságok lebonyolítását is garantálja, a sportudvar ősszel és tavasszal elégíti ki a kollégisták mozgásigényét. A tornaterem, a hatalmas udvar nem csak a kollégistáknak, hanem a teljes tanulói és szülői közösségnek is új találkozási fórumot nyújt.

 

             

    Kollégiumi szoba a Tiszavasvári úton                A Tehetséggondozó Kollégium bejárata

 

         A program eredményessége néhány számadattal is bizonyítható

a)   A végzett osztályok eredményei

 

 

 

b)   Továbbtanulás

 

 

Tanév	Osztály	Egyetem	Főiskola	Felsőfokú szakképzés	OKJ-képzés
2001-2006	13. f	17	12	1	5
2002-2007	13. c	17	13	-	1
2003-2008	13. c	16	9	1	1
2004-2009	13. c	26		-	4

 

A fenti adatok egyértelműen bizonyítják, hogy a program képes a pedagógiai hozzáadott értékkel valóban esélyhez juttatni a gyermekeket. Több éve a legjobb év végi átlagot produkáló osztályunk többnyire az AJTP-s csoportok közül kerül ki.

 

A diákjaink szívesen versenyeznek, sikerrel mérik össze tudásukat különféle tanulmányi és sportversenyeken. Kreativitásukat művészeti díjaik sora igazolja.

A program keretei között eddigi legnagyobb teljesítménynek az 1956-os forradalom emlékére megrendezett Freedom Fighter vetélkedősorozat országos 1. helyezése bizonyult, melyen a
13. C osztály válogatottja 1346 csapatot előzött meg és nyert egy álomutazást Párizsban, a forradalmak városában.

                    

                          

 A győztes csapat az eredményhirdetésen          … és a párizsi magyar nagykövet fogadásán

 

            Természetesen csak akkor lehet reális képet adni a programról, hogyha az előnyök és a páratlan lehetőségek mellett felvázoljuk a visszatérő gondokat is.

 

A szülői háttér motiválatlansága gyakran visszahúzza a gyermekeket, ebből adódnak jórészt a lemorzsolódások. Ezen családlátogatással, a gyermekjóléti intézetekkel való folyamatos párbeszéddel próbálunk segíteni.

A gimnázium befejezése után a felsőoktatásba bekerülve komoly anyagi gondokkal szembesülnek diákjaink, hisz például az első félévben nincs tanulmányi ösztöndíj, s a szociális támogatás is gyakran félévet késik. A Katapult program nem tudja mindig elérni a diákokat, így szükség lenne egy Arany János plusz programra, mely követné a két oktatási szint közötti mozgásban diákjainkat, s támogatást biztosítana a felsőfokú tanulmányok elkezdéséhez.  

 

2008-ban az Expanzió Humán Tanácsadó Kft. az OKM felmérésére elvégezte a program átvilágítását.

 

Az ajánlati felhívás alapján két kérdésre kereste a választ:

-  A program elérte-e a kitűzött céljait?

-  A programban mi jellemző az állami források felhasználására?

 

A változatos vizsgálati módszerekre épülő, nyolcvanoldalas szakértői elemzés összegzése szerint: „A program elérte célját, sikeres. A program két pillére: normatív finanszírozás és a résztvevő intézmények szakmai hozzáállása még elég erős, így van mire építeni a program jövőjét.”

 

Hogy milyen irányban érdemes továbbfejleszteni és disszeminálni azt a tudáshalmazt, amit a program felhalmozott, azt a tanév szakmai fórumain vitatjuk meg és dolgozzuk ki.

 

Ilyen nagyrendezvény volt a Zrínyi Ilona Gimnázium és Kollégium által szervezett országos tanévnyitó, s a bonyhádi találkozó. Itt ajánlásokat fogalmaztunk meg az Oktatási és Kulturális Minisztérium valamint az Arany János Programiroda számára.

 

Az Országos Tanévnyitó Konferencia résztvevői

 

A tizedik születésnap megünneplésére 2010 februárjában kerül sor, lesz osztálytalálkozó és évkönyvet is szerkesztünk.

 

         Az iskolánkban 2001 óta működő program szervesen beépült az intézmény struktúrájába, pedagógiai- és kapcsolatrendszerébe. Lehetőséget nyújt a rászoruló gyermekek szociokulturális hátrányainak ledolgozásához, csökkentéséhez, a XXI. századi értelmiségi lét megalapozásához.

 

         Az egyéni és közösségi sikerek mind azt bizonyítják, hogy a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programja a magyar oktatás folytatandó nagy vállalkozása.

 

 

 

Huszárné Kádár Ibolya

igazgató