Tájékoztató matematikából

A matematikai tudás korszerű értelmezésének egyik legfontosabb jellemzője ma, hogy az elsajátítás kritériumai között vezető helyet kap az alkalmazás, méghozzá az ún. realisztikus, azaz a mindennapi életben előforduló szituációkban való alkalmazás képessége. Ez azt jelenti, hogy a fejlesztés és az értékelés során nagyobb szerepet kell kapniuk a (matematikai és általános) készségeknek, képességeknek, akár a tantárgyi tartalmak rovására is. Ennek érdekében a készségek, képességek fejlesztését kiemelt célként kezelő szintfelmérők fejlesztése során a tartalmak között aszerint is szelektálni kell, hogy mely témakörök feldolgozása segíti jobban a megszerzett tudás alkalmazását és továbbfejlesztését, a készség- és képességfejlesztést.

A feladat azonban nemcsak ennyi, az igazi változást a matematikai tudás kompetencia-alapú értelmezése, fejlesztése és értékelése jelenti..

A problémamegoldás fejlesztésére általában csak a gyorsabban fejlődő, érdeklődő tanulók körében vállalkoznak a szaktanárok, illetve ezeket a feladatokat a tehetséggondozás hatáskörébe sorolják. Az új matematikatanítási törekvéseket és a nemzetközi vizsgálatok értékelési modelljeit tekintve azonban nyilvánvaló, hogy ennek a kompetenciakomponensnek a jelentősége növekedőben van, és célszerű lenne az eddiginél nagyobb figyelmet fordítani a fejlesztésére és az értékelésére.

Ennek megfelelően meghagytuk a mi-azaz a pedagógus -alapvető felelősségét annak megítélésében, hogy csoportjában és egyénileg tanítványaival honnan indul, milyen tempóban halad, milyen speciális eljárásokat, módszereket követ. Ehhez segítséget kaptunk főleg a 2006-tól folyamatosan bővített, gazdagított háttér-pedagógiai szakanyagokból, és olyan nyomtatott, manuális és elektronikus eszközökből, amelyek a differenciált tanulói  igények figyelembevételét támogatták.

 

Azaz a foglalkozások során vállaljuk, hogy a tanulókat differenciáltan felkészítjük az írásbeli felvételi vizsgára. Melyhez nagymértékben segítséget nyújt számunkra a máshol még nem nagyon alkalmazott kompetencia alapú oktatás, a kooperatív tanulási technikák alkalmazása és az interaktív tábla használata.

A foglalkozások során tematikus sorrendben feldolgozzuk az általános iskolai tananyagot, kiegészítve a matematika országos kompetenciamérés és a központi felvételi feladatok felhasználásával.

Példa

 

1. Alaprajz Az alábbi alaprajzú lakáson szeretnének egy kis felújítást végezni a tulajdonosok. A vastagabb falak 30 cm szélességűek, a vékonyabb falak 20 cm-rel keskenyebbek. A belmagasság 2,4 m, az ablakok szélessége között 3 dm van. A középső ablak 120 cm széles.

a) Számoljátok ki az ábrán nem jelölt falak hosszúságát!

b) Hány négyzetméteres a lakás?

c) Lehet-e a fürdőszobában jelölt kád hossza 2 méter, ha még a mosógép is melléfér?

d) Ha egy hajópadló 0,2x1 m, hány darabra van szükségünk a nappali és a szoba burkolásához?

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2.Igaz vagy hamis?

Döntsétek el, hogy melyik igaz és melyik hamis az alábbi állítások közül?

1. Magyarországon a kiadásainak majdnem egy harmadát költik a családok élelmiszerre.

2. Magyarországon a pénzügyi szférában keresnek a legrosszabbul és a textil-, bőriparban a legjobban.

3. A munkanélküliség ráta Észak-Magyarországon a legnagyobb.

4. Oktatásra, művelődésre még 10%-ot sem költenek havonta a családok.

5. Magyarországon a fizikai foglalkoztatottak száma magasabb, mint a szellemi foglalkoztatottaké.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Matematikából nem tervezünk szóbeli témaköröket, így a felkészítő foglalkozások célirányosan a sikeres írásbeli felvételi vizsgára készítenek fel.

 

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

                                                                                                                    

Tisza Zsuzsanna
Matematika tanár