Még egyszer a középiskolák rangsoráról
Évek óta okoz fejtörést a Zrínyi Ilona Gimnázium és Kollégiumban, hogy miért vannak nagyságrendbeli eltérések a felsőoktatási felvételik belső és a Köznevelésben megjelent külső mutatói között. Ebben az évben a Köznevelés 36. száma közölt egy középiskolai rangsort. Erre alapozva jelent meg a Kelet-Magyarországban a "Két tuti gimi" című írás, mely Nyíregyházáról a Kölcsey és a Krúdy Gimnáziumot emelte ki. Természetes, hogy teljesítményükhöz e helyről is gratulálunk, de közben saját eredményeinket is szeretnénk reálisan látni és láttatni.
A Köznevelés megjelenése után döntött úgy az iskola vezetése, hogy közvetlenül a listák összeállítójához, Neuwirth Gábor oktatáskutatóhoz fordul. Neuwirth úr készségesen rendelkezésünkre bocsátotta az Oktatási Hivatal Központi Információs Rendszerétől (KIR) és az Országos Felsőoktatási Információs Központtól kapott részadatokat, melyekből kiszámította a bűvös százalékokat.
Bár a számok nem tévednek, esetünkben mégis ez történt.
Megdöbbenéssel tapasztaltuk ugyanis, hogy az érettségizők számát tekintve
2005-től rossz kiindulási adatokkal regisztrálják teljesítményünket:
|
Érettségizők száma a KIR alapján |
Érettségizők száma az Érettségi törzslap alapján |
2005 |
203 |
167 (év elején 168) |
2006 |
164 |
162 |
2007 |
168 |
170 |
2008 |
181 |
140 |
Sosem végzett nálunk 203 gyerek, de még 181 sem! Könnyen belátható, mennyire nem mindegy, hogy mondjuk 150 tanulót a 203-ból vagy a 167-ből vesznek fel.
S hogy történhetett mindez? A magyarázat az első kritikus évben, 2005-ben érhető tetten:
Ekkor öt osztályunk érettségizett a 12. évfolyamon, csakhogy a Közoktatási törvény számozásának megfelelően már a 12. évfolyamon tanult az első Arany János Tehetséggondozó Program-os osztály is, amely viszont csak a 13. évfolyamon, tehát 1 évvel később maturált. Az adatszolgáltatók érettségizőként kezelték az összes
12. évfolyamos gyereket! Matematikailag:168 + 35 (AJTP) = 203. Ez az összevonás azért is meglepő, mert a tehetséggondozó osztályokat az év eleji statisztikákban teljesen elkülönítve kellett és kell jelentenünk.
A problémát tovább növelte, arányainkat végzetesen torzította, hogy felmenő rendszerben megjelent képzési struktúránkban a szintén öt évfolyamos nyelvi előkészítő osztály is.
Ők 2008-ban léptek 12. osztályba. A rendszer újra érettségizőkként közölte őket, holott csak 2009-ben végeztek. Így lehetett a 2008-ban ténylegesen érettségiző 140 diákunkból 181 fő. Ezek a fantomgyermekek természetesen tovább rontották a központilag kezelt mutatóinkat!
S mivel a felvételi átlagokat öt évre visszamenőleg számítják, akár egyetlen téves adat is - statisztikai helyezési számát tekintve - hosszú távon bebetonozhatja az intézményt. Rossz belegondolni a folytatásba: ma már minden évfolyamunkon az
5 párhuzamos osztályból 4 olyan osztály tanul, amely 13. évfolyamon érettségizik.
(Ráadásul ezeket a kilencedikben nyelvi előkészítős osztályokat felsőbb évfolyamokon a központi statisztika nem kezeli külön, így valóban nem látható, hogy ki mikor érettségizik.)
Egyébként a Közneveléshez eljuttatott KIR-adatokban teljes valótlanságok is találhatóak:
2004-ben a 173 végzősből 176-an jelentkeztek felvételire.
Joggal vetődik fel az a kérdés is, ha az érettségi anyakönyv szerint 2005-ben 167-en maturáltak, hogyan jelentkezhettek felvételire 175-en.
A normatíva szempontjából kétszeresen számítandó sajátos nevelési igényű gyermekek itt, a felvételi szempontjából is "megduplázódva" jelennek meg, így lesz a 37 fős osztálylétszámból 41 fős, újabb torzulásokat okozva az alapszámításoknál.
Látható, hogy a központi nyilvántartási rendszer nem követi következetesen az egyébként törvényben szavatolt új típusú osztályokat, pontatlanságai miatt nem alkalmas arra, hogy generált adataiból messzemenő következtetéseket lehessen levonni.
Öt éve viseljük mindennek súlyos következményeit.
Például 2005-ben a Köznevelés 74%-ot hozott felvételi teljesítményként a tényleges 89% helyett! 2008-ban 65%-ot 85% helyett!
Mindez elkerülhető lenne, ha a statisztikai nyilvántartások egyértelműek lennének, az iskolára vonatkozó részadatokat az adott intézmény még a feldolgozás előtt megismerhetné és ellenőrizhetné, értelmezési hiba esetén korrigálhatná. Úgy lenne korrekt a visszacsatolás, ha az Országos Felsőoktatási Információs Központtól a személyekre lebontott felvételi listát valamennyi középiskola megkaphatná.
Az utóbbi években rólunk megjelent adatok annak a fényében még inkább előnytelenek, ha összevetjük a középszintű és az emelt szintű vizsgák arányát. Például 2009-ben az összes vizsga 15%-a folyt emelt szinten, míg az országos átlag 5% körül mozgott.
Reméljük, az újra számított adatok igazolják, hogy miközben iskolánk, a Zrínyi Ilona Gimnázium részese több pedagógiai innovációnak, rendszeresen pályázik, komoly erőket szentel saját feltételeinek jobbítására; ezen törekvések által is legfontosabbnak a diákok eredményes felkészítését tartja.
Huszárné Kádár Ibolya
igazgató
